Lakatos Demeter (Mitica Lacatuşu), moldvai csángó költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. Kovács, majd lakatos mesterséget tanult. Költőként többször felfedezték és elfelejtették. Először Dsida Jenő vette pártfogásába, s mutatta be a kolozsvári Keleti Újságban. Később Faragó József mutatta be újra az Utunkban, s ettől kezdve műveit gyakrabban ismertették Erdélyben és Magyarországon is. Mintegy 45 verse jelent meg különböző folyóiratokban. Századok mélyéből felkongó nyelvjárással írt, s ez a sajátosság élteti magyar költészetét. Különös kontrasztja poézisének, hogy az Ómagyar Mária-siralom hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért. Jelen kötet, a valamennyi ismert versét tartalmazó Csángó strófák c. posztumusz könyve egyedülálló nyelvjárás-történeti dokumentum, minthogy a szerző nem ismerte a magyar helyesírást. „Nem irodalmi összeállítást készítettünk, nem is a szerző válogatott verseit tesszük közzé. Elsősorban nyelvjárási szövegeket adunk a kutatóknak, a nyelvjárások írott emlékeit tanulmányozóknak.” Készült 350 példányban, jó állapotban.

A dekupázs neve egy francia igének köszönhető: découper annyit jelent, mint kivágni, körülvágni. Már a középkori Európában is használták, de igazi fénykorát a 18. században érte el. Napjainkban a dekupázs ismét divatba jött, hiszen alkalmas arra, hogy könnyen és gyorsan átalakítsuk, vagy különleges díszítéssel lássuk el bútorainkat és használati tárgyainkat. A könyv különböző tárgyakon mutatja be a dekupázs-technika lépéseit. Megismerhetjük belőle azokat az eszközöket és trükköket, amelyek megkönnyítik a munkát. A kivágott papírdíszek felragasztását kiegészíthetjük egyéb technikákkal (aranyozás, ragasztás) is. Jó állapotban.