Franz Kafka és Dora Diamant, az író utolsó szerelme, valamint fiatalkori barátja, a dombóvári magyar orvos, Klopstock Róbert különös hármasáról szól ez a finom szövésű és megrázó regény, mely végigköveti a XX. század egyik legfontosabb szerzőjének utolsó hónapjait. Kafka 1923 júniusában ismeri meg Dorát, amikor látogatóba érkezik egy kis balti-tengeri fürdővárosba. A vidám és élettel teli lány azonnal elbűvöli a negyvenéves, súlyosan beteg férfit, aki pár hét múlva olyat tesz, amit korábban teljesen lehetetlennek gondolt: Berlinben összeköltözik a lánnyal, és együtt próbálnak boldogulni a hiperinflációtól sújtott weimari köztársaság kiszámíthatatlan viszonyai között. Amikor pedig Franz tüdőbajjal kórházba kerül, az őt ápoló Dora csak egyvalakire számíthat: a szanatóriumban orvosként praktizáló Róbertre, akinek - barátjával ellentétben - sikerült kigyógyulnia a halálos kórból. Michael Kumpfmüller az összes elérhető naplót, levelezést és dokumentumot felhasználta regénye megírásához, amely teljesen átrajzolja a Kafkáról alkotott eddigi képünket. Kiadói kartonkötésben, védőborítóval. Szép, tiszta példány. (Biz. 192)

A kötetben szereplő írások a szülőfaluról szülnak, bemutatva annak egy-egy szeletét, átölelve néhány évtizedét. Szép állapotban.

New York a világ egyik legizgalmasabb és legösszetettebb városa. Az amerikai álom és a szabadság szimbóluma. Ennek a városnak az életét meséli el Edward Rutherfurd nagyszabású, három és fél évszázadon átívelő regénye. Védőborítóval, jó állapotban.      

Turgenyev szeretett vadászni, és lóháton többet láthat, aki a tájakra kíváncsi. A tapasztalatok alapján egymás után írta novelláit, amelyeket „Egy vadász feljegyzései” címen adta át egy fővárosi kiadónak. Ott azonban a cenzúra nem engedélyezte a kiadást, mivel a könyv fő hangsúlya a jobbágyság méltatlan megaláztatásán van. „Vadászni puskával és kutyával gyönyörűség magában is, für sich, ahogy azt régen mondták. De tegyük fel, hogy nem születtél vadásznak, ám azért szeretzed a természetet és a szabadságot, akkor pedig lehetetlen, hogy a magunkfajta embert meg ne irigyeld... Halgass csak ide. Tudod-e például, micsoda élévezet elindulni a szabadba tavasszal, hajnali szürkületben?"
Szép, valószínűleg olvasatlan állapotban.

Szabó Imre tenni akart azért, hogy Fejér megye vadászati múltja ne vesszen el, hogy az öreg vadászok történetei fennmaradjanak. Horthy Miklós kormányzó 1940-ben vett részt egy csákvári hajtásos disznóvadászaton, ahol 45 állat került a terítékre. De nem csak magyar politikusok vadásztak itt, járt itt a svéd és a spanyol király és Strauss bajor miniszterelnök is. A könyvben külön fejezet foglalkozik a Velencei-tavi vadászattal, a 19. század végétől az utolsó, 1993. október 15-i vadászatig közöl adatokat, képeket, történeteket. Olvashatunk a megyei vadászatokat megörökítő festőkről, az 1969-es fehérvári vadászati kiállításról és a megye vadászatához kötődő jeles emberekről is. Így a Merán család tagjairól is, akiknek Csákberény környékén volt uradalmuk. A család leszármazottja, Merán Fülöp, az első osztrák vadászati múzeum létrehozója írta a könyv előszavát. Új állapotban.