Német nyelvű vadászkönyv a falkavadászatról. Kopottas borító, sárgás lapok. Közepes állapotú. Fotókkal illusztrált.

Pawlowszky Ede m.kir. honvéd-huszárszázados. „Midőn Miksa császár 1867-ik évi februarius hó 13-án kis hadoszlop élén Mexikóból Queretaroba indult, — különös körülmények folytán — az osztrák legiobeli önkéntes huszár-ezred kebeléből — csak egyetlen egy századnak, vagyis az én vezényletem alatt álló századnak jutott a szerencse, hogy Miksa császárt Queretaroba követhette.” Átkötött, jó állapotban, néhány ceruizás aláhúzás.

Örkény egyperceseinek világában minden hős, esemény, gesztus valamiféle torzító, groteszk tükörben mutatkozik meg. Látszólag minden a feje tetején áll, az írót mintha a „semmi sem szent” szenvedélye fűtené - s éppen így, a totálissá fokozott fals révén nyitja rá a befogadás közben hol elképedt, hol mosolyra fakadó olvasó szemét életünk különböző előjelű tényeire. Jó állapotban.        

András (1327 – 1345), más néven Endre, calabriai herceg, Károly Róbert magyar király fia, I. Johanna nápolyi királynő férje. A hatodik életévében járó herceget apja 1333-ban dinasztikus célból Nápolyba vitte, és ott Róbert nápolyi király gyámsága és védelme alá helyezte. Az idegen udvarban nevelkedett herceg 15 éves korában lépett házasságra Johannával, Róbert unokájával. Róbert nápolyi király halála után András a nápolyi udvarban felszínre törő hatalmi törekvések áldozatává vált. A magyar királyi ház határozott és áldozatos fellépési kísérletei akaratlanul is tragédiához vezettek. Az előzetesen kitervelt és Aversában végrehajtott gyilkosságnál, a korabeli költő, Petrarca szerint: gonoszabbat a görög drámaírók fantáziája sem tudott kigondolni. A 18. évében járó András halála súlyos következmények – diplomáciai bonyodalmak, pápai vizsgálat, kivégzések, bosszúhadjáratok – sorozatát indította el. A magyar királyi ház által bűnrészességgel vádolt nápolyi királynő ellen nem indult vizsgálat. Székfoglaló értekezés, jó állapotban.