Az első nagy milétoszi gondolkodók:Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész voltak. Tényként fogadták el a valóságos lét elsődlegességét, azaz materialisták voltak. Mindhármuk gondolkodását egy egyedüli ősi anyagi elem feltételezése határozta meg, mert a valóság lényegét egységes elvként próbálták megközelíteni, a világ lényegét a sokféleség egységének tartották. A sokféleségben pedig felfedezték a dolgok lényegét alkotó ellentétességet. Empedoklész Hérakleitosz és Parmenidész tanításaiból merítve négyelemes, bizonyos elemeiben a püthagoreusokéval rokon kozmogóniát épített fel. Négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte fel a világmindenséget, a keveredés változó arányait és mozgását pedig az ugyancsak anyagi eredetű Szeretet és Viszály hatásának tulajdonította, emiatt a materializmus előfutárának is tartják. Anaxagorasz a létező valósággal és az anyaggal kapcsolatos kutatásai miatt az antik materializmus egyik képviselőjének tekintik. Diogenész Laertiosz úgy jellemezte, hogy ő volt az első olyan ember, aki az anyag mellé állította az értelmet. Remek állapotban.