Szegedet a „bőlevű korcsmák és szűkszavú magyarok” városának tartották, ahol sok híres főzőasszony élt, akik szakácskönyveket is írtak. A Szegedi szakácskönyv dédanyáink, nagymamáink által ismert, számtalan kiadást megért, remekbe szabott szakácskönyv. Rézi néni, azaz Doletskó Terézia (1818 – 1883) 1876-ban jelentette meg először a könyvet, melyről egy helyütt Tömörkény István is említést tett. A könyv leírása azon ételeknek, melyek a Pálfy-féle rózsapaprikával a legízletesebben elkészíthetők. Szekula Teréz (1832 – 1895) híres szegedi vendéglősnő, a Durbints, a Kispipa és a Dugonics szegedi vendéglők szakácsnője, a híres szegedi Rézi nénik egyike. Szakácskönyvének legkorábbi adatolható kiadása 1890-ből való. A mű elsősorban a kezdő háziasszonyok számára készült, és célja, hogy megismertesse őket a magyaros ételekkel. Gombos Zsenka (1876 - ?) Szegeden élt és alkotott, munkássága a dél-alföldi gasztronómiai hagyományokhoz kötődik. Könyve a két világháború közötti gazdasági nehézségek és drágaság idején nyújtott praktikus tanácsokat a háziasszonyoknak az élelmiszerek beszerzéséhez és az egyszerű, de laktató polgári ételek elkészítéséhez. Sárosi (Schleiming) Bella szakácskönyvíró, divattanácsadó, művészeti szakértő. Több önálló szakácskönyv szerzője. Művészetről, divatról írt cikkeit a Vasárnapi Újság és a Magyar Szalon közölte. 4 mű, jó állapotban.