A szerző könyvében hiánytalanul megjelenik minden olyan politikai jövőkép, melyet a demokratikus és liberális társadalmi szándékok ugyan elutasítanak, lehetőségükkel mégis messzemenően számolniuk kell. Meglehet, Huntingtonnak igaza van: távlati jövőnket talán valóban nem a felvilágosodás és a racionalizmus fogja meghatározni, nem a sokak által egyetemesnek tekintett vagy hitt „nyugati” értékek elterjedése, hanem az ösztönök és a lokális értékek (és előítéletek) köré szerveződő törzsi lét. Meglehet, nem a szabadság, egyenlőség és szolidaritás hármasa lesz az az alapérték, amely meghatározza az együttélés mikéntjét, hanem a különböző kultúrák, civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékeinek állandó, esetleg ideig-óráig békés mederbe terelhető, de mindig kiújulással és összecsapással fenyegető konfliktusai. Jó állapotban. „Eljön az idő, amikor majd ölnünk kell a múltunkért...”

Életünk egy utazáshoz hasonlítható, amely ismeretlen tájakon vezet keresztül, ahol különböző elméletek, világképek és cselekvési minták nyújtanak segítséget a tájékozódásban. Időről időre akadályok kényszerítenek bennünket megállásra: betegség, szerencsétlenség, elszakadás, magány, halál. Utunk akkor válik a "hős utazásává", amikor ezeket a kényszerű pihenőket arra használjuk fel, hogy körülnézzünk. Jó állapotban.