Az elsőkönyves szerző Huncut szögediek és egyéb jóembörök címmel adta ki novellákat, anekdotákat és meséket tartalmazó művét, amely humoros formában Szeged és környékének népi hiedelmeiből, helyi népszokásaiból és helytörténetéből is összegyűjt egy csokorra valót. A történetekben megelevenedik többek között Tápé, Dorozsma folklórja, népszokásai, hagyományai; kiderül mire használták a tamási hájat a tápai és szegedi boszorkányok, hogy milyen csúfolkodásokkal illették a szegediek a vonzáskörzetben élő helyieket, hogy miért szálkás az algyői halászlé vagy éppen honnan ered a sándorfalvi gyöngypipik kifejezés. Jó állapotban.  

Az ember kultúrateremtő tevékenysége a körülöttünk lévő természetes és mesterséges anyagok megformálásával a humanizált környezet megteremtésére irányul.
Ebbe a folyamatba kívánunk betekinteni. A hagyományokat és az életmód szerepét is figyelembe véve történetiségünkben mutatunk be tárgyegyütteseket, majd alapfogalmakat vizsgálunk - köztük a modern és posztmodern viszonyával, valamint a giccs jelenségével is foglalkozunk.
A hazai közgondolkozásban - sajnos - gyakran felbukkan az a szemlélet, hogy a művészetek értői "kiváltságos" emberek, bár bizonyos ismeretanyag valóban szükséges a nyitott befogadói magatartás kialakításához.
E könyv olyan művészettörténeti, művészetelméleti ismeretanyagra épül, mely által az érdeklődők környezetüknek, tárgyaiknak "értő" használói és alkotói lehetnek. Jó állapotban.