A hóember

Délután négy óra. Stollborg várában az órák mutatói megálltak, örökre megfagyasztva egy egykori, elhallgatott szörnyűség pillanatát... A regény egy hamisítatlan gótikus, kísérteties rejtély, tele titkos alagutakkal, családi titkokkal, szerelmi szálakkal és bábjátékokkal. A 19. századi francia irodalom legendás alakja, George Sand (akit a korabeli magyar olvasók csak Sand Györgyként ismerhettek, s aki egyébként nő volt) egy különleges misztikus világba kalauzolja az olvasót. A történet a fagyos Svédország elszigetelt vidékén játszódik, ahol a Stollborg-kastélyt a kegyetlen és szívtelen Olaüs báró uralja – akit a helyiek csak úgy hívnak: „a hóember”. Erre a rideg, titkos alagutakkal és rejtett szobákkal teli helyszínre érkezik meg Christian Waldo, a titokzatos múltú marionettbábu-művész, aki azért kapott meghívást a zord Stollborg várába, hogy szórakoztassa a svéd arisztokráciát. A viharos éjszakában, a sötét várteremben életre kelnek Christian bábui, a skandináv mitológia sötétebb alakjai: a cselszövő Loki isten és a föld alatti koboldok rángatózó árnyékai kísérteties hangulatot teremtenek a falakon. Ám a bábjáték itt több mint egyszerű szórakoztatás: a feszültség akkor hág a tetőfokára, amikor a művész a bábuk mögé bújva olyan elfeledett, sötét családi titkokat és bűnöket kezd elmesélni, amelyeket élő ember sosem merne a zsarnok báró arcába mondani. S a bábok mozgatása mögött megbújó rejtély – hogy ki is valójában ez a titokzatos művész, álnév mögé bújó vándor – folyamatos pszichológiai és gótikus feszültségben tartja a regényt.     De Gerando Antónia értő és hangulatos átdolgozása mesés, borzongató és letehetetlen retro olvasmány, amely a titkok, a gótikus rejtélyek és a kísérteties történetek kedvelőinek nyújt felejthetetlen élményt. Hogy a vaskos, 600 oldalas felnőtt regényből nálunk egy ifjúsági kiadás lett, az De Gerando Antónia érdeme, aki a korszak egyik legműveltebb magyar pedagógusa, írója és a kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatónője volt. Anyai ágon a híres Teleki-családból származott, édesapja pedig a francia gróf, Auguste de Gerando volt. Mivel anyanyelvi szinten beszélt franciául, küldetésének tekintette, hogy a francia irodalom értékes, de túl bonyolult darabjait „megtisztítsa” a politikai és túl szövevényes elemektől, és nevelő célzatú, morálisan tiszta kalandregénnyé formálja azokat a magyar ifjúság számára.     Átkötött, az eredeti borító felhasználásával, belül 7 színes színnyomattal, jó állapotban.