Böngésző
Mese, ifjúsági irodalom Klasszikus magyar mesék
Gárdonyi Géza összes meséi
Gárdonyi Géza
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 2001
Oldalszám: 330
Szerkesztő:
Tóth Róbert
Dallamos-rímes versben elbeszélt történetek, különleges, emberi tulajdonságokkal rendelkező állathősökről szóló mesék, kedves, mulatságos figurák alakja köré szőtt elbeszélések alkotják a kötet anyagát. Az elhíresült, kacagtató Bolond Istók-történeteket a Tihanyi testvérpár, a jól nevelt, tiszta, pedáns Jancsi, valamint fivérének szöges ellentéte, a rendetlen, izgága, örökmozgó vásott kölyök, Pista mulatságos kalandjai követik. De a szerző következő gyerekhőse, Tapasztó Matyi utazása is bővelkedik izgalmakban: a vakmerő és nyughatatlan kisfiú előbb földi, majd légi kalandokba keveredik. Az állattörténetekből megtudhatjuk mi az ősi kutya-macska háborúság eredeti oka, hogy miért beszél a csirke, valamint arra is fény derül, mi van a nyuszi füle mögött. Az elsőként 1942-ben kiadott könyv most az eredeti illusztrációkkal jelent meg. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 10 000Ft.-Gyémántmesék
Krúdy Gyula
Kiadó:
Budapest
Kiadás éve: 2003..
Oldalszám: 124
Szerkesztő:
Kelecsényi László
Hat és tiz év közötti gyermekek kezébe való Krúdy Gyula pompás mesekönyve. Több mint harminc mesét tartalmaz, szövegközti színes képekkel.
Kiadói kartonkötéseben, új állapotban. (Biz. 336)
Magyar mese- és mondavilág I-III
Benedek Elek
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1987, 1988, 1989
Oldalszám: 489+515+511
Szerkesztő:
Kovács Ágnes
„Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” - írta majd kilencven évvel ezelőtt Benedek Elek, a kisbaconi székely mesemondó és író, a Cimbora gyerekújság szerkesztője. És álma valóra vált. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek, falun és városban, élnek a könyvekben, és még ma is terjednek az élőszó útján. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot. Kiadói vászonkötésben, védőborítóban szép példányok.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 15 000Ft.-Moha bácsi meséi
Leszkai András
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1994
Oldalszám: 342
Szerkesztő:
Alberti Árpád
A kötet mögött egy olyan megrázó, elfeledett magyar kulturális tragédia húzódik meg, amelyre a hazai könyvgyűjtők a mai napig valóságos szent grálként tekintenek. Ez nem egy tucat-mesekönyv: ez a modern kori magyar meseírás egyik legizgalmasabb, legfájdalmasabb sorsú remekműve. A televízió és a digitális kultúra betörése előtt volt idő, amikor egy egész ország gyerekserege tapadt a Magyar Rádió készülékeire, hogy Moha bácsi, a jóságos kistörpe kalandjait hallgassa. Leszkai András varázslatos történeteiben megelevenedik Törpeház, ahol Mohácska, a hatalmaskodó bátyja, Gyopár, és a tiszta lelkű kisöcs, Ugribugri segítségével tanulja meg az élet igazi, nagy igazságait. Ezek a történetek nélkülözik a modern mesék szájbarágós didaktikáját: helyette mély lélektani intelligenciával, finom humorral és keresztényi humanizmussal mesélnek az önuralomról, a testvéri szeretetről, vagy épp a láthatatlan erkölcsi parancsokról. Leszkai András 50 éves volt, amikor a meséket írni kezdte, és a Magyar Rádió hetente sugározta őket óriási sikerrel. A meséket id. Kőmíves Sándor színművész utánozhatatlan, dörzsölt, mégis meleg orgánumára szabta a szerző. Az 1970-es években azonban a rádió vezetése politikai és ideológiai okokból (a mesék burkolt keresztény erkölcsi tanításai miatt) ritkítani kezdte, majd végleg betiltotta és megszüntette az adást. Amikor a felháborodott szülők levelekkel bombázták a Gyermekrádiót, kiderült a legszörnyűbb igazság: a Magyar Rádió archívumából egyszerűen letörölték és megsemmisítették a teljes hanganyagot. Leszkai András (1907 – 1988) mélyen vallásos, hihetetlenül tiszta lelkű ember volt, aki élete végén teljesen elszegényedve, magányosan élt Budapesten, a Népszínház utca 24. szám alatt. 1988. december elsején halt meg. Tragikus módon senki sem kísérte el az utolsó útjára, és a hivatalok közpénzen, jeltelenül temették el az Új Köztemető kolumbáriumában. Sem életében, sem halálában nem kapott méltó megbecsülést. A teljes Leszkai-hagyaték (több mint kétszáz mese és egyéb kéziratok) a mai napig lepecsételt ládákban áll, és porladozik az Országos Széchenyi Könyvtár pincéjében. A megjelent 1994-es két kötet azért is képvisel hatalmas értéket, mert ezek mentették meg a szövegeket a teljes enyészettől. A két külön-külön megjelent, sorszám nélküli kötet közül ez a második. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 20 000Ft.-Rege a csodaszarvasról
Arany János
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1959
Oldalszám: 36
Szerkesztő:
Szőnyi Gyula (ill.)
Az Árpád-házi királyok és az Anjouk korában az udvari krónikások jegyezték föl a magyarok eredetmondáit, melyek szájhagyomány útján maradtak fenn. A krónikák szerint az ázsiai pusztákon élt egy szittya (más néven szkíta) lovas nép, amely vadászattal, halászattal és állattenyésztéssel foglalkozott.
A szittya királynak, Ménrótnak (más néven Nimródnak) feleségétől, Enéhtől két fia volt: Hunor és Magyar. A monda szerint a két fiú ötven-ötven vitézzel vadászgatott a pusztán, s egyszer csak egy nőstény szarvas tűnt föl előttük. Napokon át üldözték, de nem tudták elejteni. A szarvas Dúl és Belár földjére csábította a vadászokat, majd végleg eltűnt a vitézek szeme elől. A két király épp távol volt a törzs férfijaival, csak a lányok voltak otthon. Hunor, Magyar s a száz legény magukhoz ragadta őket. Házasságukból Hunor népének utódai lettek a hunok, Magyaréi pedig a magyarok.
Arany János tervezte, hogy pótolja a magyarok hiányzó ősi eposzát. A krónikákból indult ki, s a történetírók munkáit figyelembe véve írta meg a magyarság eredetét.
Szőnyi Gyula rajzaival, 15 egész oldalas, színes táblával. Spirálfűzéssel. A spirálfűzés kissé már megcsappant.