Böngésző
Néprajz Régi mesterségek
A magyar szélmalom (reprint) - Szélmalmok a Kiskunságon - A dorozsmai szélmalom (Dedikált!) - A szarvasi szárazmalom
Szerző:Lambrecht Kálmán - Fazekas István - Vass József - Dr. Palov József
Kiadó:
Bp. - Kiskunfélegyháza - Kiskundorozsma - Szarvas
Kiadás éve: 2004 - 1989 - 2000 - 1976
Oldalszám: 79, 49, 16, 40
Szerkesztő:
Balázs György - Novák László
A malmokkal foglalkozó korai, 18-19. századi magyar szakirodalom meglehetősen sokrétű. A 18. század végétől, a gazdasági irodalom megélénkülésével egyre sűrűbben jelentek meg adatok, rövid feljegyzések, amelyek a búzáról, őrlésről szólnak, malmokról tudósítanak, kézimalmokat, malom modelleket ajánlanak megvásárlásra, vagy egyenesen szorgalmazzák a jobbnak, termelékenyebbnek tartott típusok beszerzését, elterjesztését. A 19. század közepén a gazdasági szaklapok időnként vissza-visszatérő érdeklődése kiterjedt a különféle új malomtípusokra, malomkőgyártásra, a malomjog egyes kérdéseire, a regale megváltására, stb. A kiadvány a 2004. évi, Kiskunhalason rendezett Országos Molnárnapokra készült Lambrecht Kálmán: A magyar szélmalom. Budapest, 1911. c. kiadvány alapján. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. Még Petőfi Sándor is megénekelte szeretett szülőföldjének, a Kiskunságnak a szélmalmait. A 19. századi tájképeken Kiskunfélegyháza úgy néz ki, mintha csak Hollandiában járnánk: amerre a szem ellát, szélmalmok vitorlái színesítik a látóhatárt. A szélmalmok fénykorában volt, hogy egyszerre 62 malom is dolgozott Félegyháza határában. Országszerte elismerek és keresett voltak a helyi malom építőmesterek, akik a molnárokkal, ácsokkal és kőművesekkel közös céhüket 1841-ben alapították meg Kiskunfélegyházán. A szélmalmok az emberi vagy állati erővel hajtott szárazmalmokat váltották fel, azonban a technikai fejlődés az ő idejüket is gyorsan lezárta. Félegyházán 1867-ben épült meg az első gőzmalom, melyet hamarosan követte a többi és így a szélmalmok fokozatosan kiszorultak a piacról. A dorozsmai szélmalom és a szarvasi szárazmalom részletes bemutatása. 4 mű, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 10 000Ft.-A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből
Szerző:Szabadfalvi József
Kiadó:
Miskolc
Kiadás éve: 1980
Oldalszám: 62 + 72 t.
Sorozat:
Borsodi kismonográfiák 9.
A profán és az egyházi épületekben elhelyezett festett asztalosmunkák iránt már a 19. század utolsó harmadában fellendült az érdeklődés. Régészeti, műemléki, történeti és néprajzi tanulmányok, munkák foglalkoztak a festőasztalosság táji megjelenésével. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 2 000Ft.-Borbélyok, frizőrnők, fodrászok
Szerző:Zeke Gyula
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 440
A borbély hímnemű, fodrász nőnemű szó, állítja Parti Nagy Lajos, de hogy is van ez, hangzik el a kérdés, amellyel azonnal a szakma történetének vizeire evezünk. A borbély a modernizáció előtt a sebészt, a sebgyógyítót jelentette. A modern korban azonban olyasvalaki, akinek saját üzlete van, ahol férfiakat, később nőket fogad hajvágás céljából. Ez a jelentése a XIX. századra állt elő, ekkorra már elvesztette korábbi jelentését. A borbély szó a latin barba (szakáll) szóból származik, a fodrász pedig a nyelvújítás korából: a fodor szóból alkotott kifejezés. A 80-as évekre már nem találni Magyarországon Borbély feliratú üzletet, csakis Fodrász-táblát, de a beszélt nyelvben nagyon is használatos volt sokáig. Fodrásznak írják, borbélynak ejtik, mondja a pesti vicc. A borbély szakma, amely csak férfiakkal és elsősorban az arcszőrzetükkel foglalkozott, a 80-as évek utáni időkre csaknem teljesen eltűnt. A borbélyság és fodrászság története az anyagi kultúrának is elbeszélése, hiszen a technika fejlődésével, új eszközök bevetésével maga a szakma is időről időre megváltozott. A zsilett 1895-ös megjelenésével az alapeszköz, a borotva is lassan kiveszett a használatból, sokan épp ezért otthon is elvégezték a műveletet. A női fodrászatok, amelyekben az egy szem borotvával ellentétben már új eszközöket használtak, az 1908-10-es évektől kezdődően társadalmi színhellyé is alakultak. Újszerű állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Fazekasság
Szerző:Molnár László
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1963
Oldalszám: 39 +24 t.
Szerkesztő:
Molnár László
Sorozat:
Népművészet
Kötéstervet és a borító rajzot Zala Tibor készítette. Összesen 48 képet tartalmaz, ebből 4 színes.
Kiadói kartonkötésben, jó állapotban.
Primitív fazekasság
Szerző:Kardos Mária
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1978
Oldalszám: 80 + 8 t.
Szerkesztő:
Zelnik József
Sorozat:
Mesterségek
A népi kerámia-kultura felhasználása közművelődési célokra. Szövegközti rajzokkal.
Kiadói papírborítóban, jó állapotban.
