Böngésző
Történelem Kommunista diktatúra, ÁVH, létező szocializmus
1917 - Egy év krónikája
Szerző:Kun Miklós
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1988
Oldalszám: 687
Fordító:
Hangay Sándor, Hitseker Mária, Moharos Éva, Sebes Katalin, Zalai Edvin
Az 1917-es esztendő oroszországi krónikájába a szerző igyekezett olyan forrásokat beilleszteni, amelyek a túlzás nélkül világtörténelminek nevezhető események tényszerű mozzanatain túl érzékeltetik a históriás idők utánozhatatlan atmoszféráját is.A közölt írások, jegyzőkönyvek, újságcikkek, levelek, kortársi visszaemlékezések alig néhány évvel 1917 után születtek. A könyveben található dokumentumok többnyire Magyarországon soha nem jelentek még meg, és eredeti nyelven is csak makacs kutatómunka, sokéves gyűjtés és jó adag szerencse segítheti hozzájuk a történészt. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-A debreceni feltámadás
Szerző:Paál Jób - Radó Antal (szerk.)
Kiadó:
Debrecen
Kiadás éve: 1947
Oldalszám: 384
"Krónikás könyv a demokratikus új Magyarország megszületéséről, a moszkvai tárgyalásokról, a debreceni nemzetgyűlés és az első független nemzeti kormány megalakulásáról, a magyar nemzet történetének sorsdöntő hőskoráról".
Első kiadás.
Kiadói félvászon kötésben, jó állapotban.
A hálózati nyilvántartás szereplői - Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében
Szerző:Bálint László
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 333
A kötetben olyan szegediekről és Csongrád megyeiekről esik szó, akik az államvédelmi, majd állambiztonsági hálózati nyilvántartásban szerepeltek. A bizonyítékok erre a korabeli hálózati nyilvántartási anyagok és ezekkel közel egyenértékű dokumentumok. Döntő többségben olyanok vannak köztük, akik ténylegesen be voltak szervezve, de vannak, akik nem is tudtak a hálózatba kerülésükről, fiktív beszervezésükről. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 7 000Ft.-A III/III krónikája
Szerző:Tabajdi Gábor
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 460
Szerkesztő:
Nemes Krisztián
A megfigyelt aspektusából a titkosszolgálati tevékenység gazdagon dokumentált, ám nem biztos, hogy ezekből a személyes drámákból teljes egészében megérthető az 1962-től datálható és az 1990-es Dunagate-üggyel lezárult időszak. A III/III. Csoportfőnökség munkatársa, Végvári József őrnagy ekkor hozta ugyanis nyilvánosságra, hogy a BM speciális szervezetei változatlanul megfigyelés alatt tartanak az állam biztonságára veszélyt jelentő személyeket, közéleti szereplőket, csoportokat és pártokat. A Cég előbb tagadott, majd beismerésre kényszerült, ezzel párhuzamosan pedig még egy ideig folytatódott a dokumentumok megsemmisítése. Tabajdi könyve azt ígéri, a megmaradt anyagokból is rekonstruálható a pártállami Magyarország titkos története. 1962-ben a BM III. Főcsoportfőnökség az Államvédelmi Hatóság és a Politikai Nyomozó Főosztály örököseként alakult meg. Az állambiztonság átszervezését egy olyan emberre bízták, aki távol maradt az ötvenes évek magyar közéletétől: a szovjet hírszerzés munkatársaként Dél-Amerikában tevékenykedő Tömpe Andrásra. Az új, III. Főcsoportfőnökség felügyeletét a legfelsőbb párvezetés részéről Biszku Béla látta el. Míg 1956-ban több mint 20 ezer regisztrált ügynök tevékenykedett, 1961-ben pedig még mindig közel 10 ezer, addig az új szervezet 5000 ügynökkel számolhatott. Az állambiztonság természetesen megkapta a működéséhez és a folyamatos építkezéshez szükséges direktívákat, így 1969-re már 12 ezer ügynökre duzzadt az állomány. A III/III így már készen állt arra, hogy az örökzöld módszerek használata mellett, amilyen az igazoltatás, az elbizonytalanítás, a zaklatás és a provokálás, a finomabb és aljasabb technikákat is alkalmazzák. A gyakran több százezres példányszámú újságok szerkesztőségében is vezető beosztásban dolgoztak beépített emberek - E. Fehér Pál a Népszabadságnál, Komlós János a Magyar Nemzetnél és a Népszabadságnál, Kardos György a Magvető igazgatójaként. A Beatrice „csirkedarálása”, Illyés-ügy, Galántai-ügy, Lezsák-ügy, Konrád-, Szelényi- és Ilia-ügy: ügy ügy hátán. A III/III krónikája olyan, mint egy teleregény, amely 1989. december 21-én befejeződött. Valami mégis azt súgja, a hatalomba visszatérni készülők már írják a folytatást. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 2 500Ft.-A kádári Magyarország titkos élete
Szerző:Borvendég Zsuzsanna
Kiadó:
Köröstárkány-Balatonfőkajár
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 292
Szerkesztő:
Szakács Árpád
A hidegháború időszaka a kémjátszmák története volt, és bármilyen hihetetlen, Magyarország mindebben nagyon fontos szerepet játszott. Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikeres tevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom.
A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára. Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe.
Borvendég Zsuzsanna történész tavaly a Magyar Idők hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét. Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott Újságírásnak álcázva című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? A könyv tartalmazza ezt a kötetet is. Szép állapotban.
A lelkünkhöz nem nyúlhatnak (Kitelepítési és 1956-os napló)
Szerző:Pallavicini-Andrássy Borbála
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 343
Gróf Andrássy Tivadar és Zichy Eleonóra lányai, Ilona, Borbála, Katalin és Klára gazdag, művészetpártoló családban születtek. Borbála naplója két időszak krónikája: az első az 1951-53 közti történéseket rögzíti, amikor kitelepítik. A második rész '56-os napló. A forradalmat megelőző időszak ismertetése, a forradalom eseményeinek lázas krónikája. „Hazát akar, Szabadságot akar, élni akar, és azért halni is kész” Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 10 000Ft.-A vörös uralom áldozatai Magyarországon
Szerző:Dr. Váry Albert
Kiadó:
Toronto
Kiadás éve: 1981
Oldalszám: 172
„Ami velünk a proletárdiktatúra alatt történt, nem könnyű elfelejteni. Azt a szégyenfoltot, hogy ebben az országban a közhatalmat 133 napon át néhány sehonnai bitorolta, a magyar történelemből kitörölni nem lehet.” Emigrációs, hasonmás kiadás. A művet hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján írta és kiadta dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes. Váry művében közreadta az áldozatok névsorát, illetve a forradalmi kormányzótanács tagjainak és népbiztosainak listáját. Az 590 áldozat kapcsán összeállítása tartalmazza a nevüket, az életkorukat és a foglalkozásukat, sőt több esetben vallási hovatartozásukat is. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Az ellenforradalom támadása Győr megyében
Szerző:Győri Imréné (szerk.)
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1958
Oldalszám: 109
"Az 1956 október-novemberi magyarországi ellenforradalom (!) külső és belső szervezői, előkészítői rendkívül fontos szerepet szántak Győr-Sopron megyének. Az ellenforradalom fegyveres levesrése óta számos dokumentum látott napvilágot, amelyek azt bizonyítják, hogy az imperialista kívánalmaiknak megfelelően, ketté akarták szakítani hazánkat a Duna vonalán, s a nyugati rész központja Győr lett volna. E dokumentumok azt és bizonyítják, hogy Győr az október 23-a és november 4-e közötti napokban az ellenforradalom második fővárosává vált. Megyénkben az ellenforradalmi események jellege és tartalma, a különböző osztályok mozgása nagyjából azonos volt az országos eseményekével. Itt is jelentkeztek és igényeket támasztottak a földesúri-tőkés osztály képviselőd, itt is szétvertek termelőszövetkezeteket, itt is (üldözték a kommunistákat és általában a haladó gondolkodású embereket, itt is akasztottak, gyilkoltak és bántalmazták a népi demokrácia, a szocializmus híveit Megyénk azonban, fekvésénél fogva, bizonyos fokig sajátos helyzetben is volt.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának 1956 december 5-i határozata az ellenforradalmi események okait és előzményeit négy tényezőben jelölte meg. E négy tényező szorosan összefügg egymással, együtt hatottaik október 23-a előtt és az ellenforradalom alatt. Ebben a fejezetben azonban a négy ok közül csak eggyel foglalkozunk: a háttérben húzódó imperialista kémszervezetek szerepévél, amelyek 1945 óta folyamatosan tevékenykedtek hazánk ellen.
Ezek a kémszervezetek hosszú évek óta küldözgették Magyarországra ügynökeiket, s munkájuk - különösen 1956-ban - erőteljesen fokozódott. Az említett határozat és hangsúlyozza: „Előőrseiket hónapokkal az októberi események előtt növekvő számban küldték Magyarországra, hogy aknamunkát folytassanak népi demokratikus rendszerünk ellen." Borító javított.
