Alexandria Link

Cotton Malone kilép az Egyesült Államok külügyminisztériuma elit kémcsoportjának kockázatokkal terhes világából, hogy egy visszafogottabb életet éljen könyvritkaságok árusítójaként. Azonban a néma elzárkózást meghiúsítja egy névtelen e-mail: Maga rendelkezik valamivel, amire nekem szükségem van. Maga az egyetlen lehetséges nyomra vezető. Szerezze meg! 72 óra áll rendelkezésére. Ha nem hallok maga felől, lemondhat a gyermeke életéről. Volt felesége halálra rémülve adja Malone tudtára, hogy a fenyegetés valódi: kamasz fiukat elrabolták. Amikor pedig Malone koppenhágai könyvesboltja porig ég, egyértelművé válik, hogy a tetteseket semmi nem állíthatja meg céljuk elérése érdekében. Márpedig az nem kevesebb, mint az elveszett Alexandriai Könyvtár. Történelmi, filozófiai, irodalmi, tudományos és vallási művek bölcsője és őrzője: az Alexandriai Könyvtár példa nélküli a világon. Tizenöt évszázaddal ezelőtt a mítosz és legenda ködébe veszett, a könyvtárnyi bölcsesség óriási kincsére azóta áhítoznak mohón tudósok, szerencsevadászok és mindazok, akik hisznek abban, hogy a Könyvtár rejtett titkai kulcsot jelenhetnek a hatalomhoz. Napjainkban vagyonos, nemzetközi érdekeltségű nagykutyák gyülekezete úgy dönt, hogy ideje beleavatkozni a történelem menetébe, másra sem vágynak jobban, mint rést ütni a Könyvtár megszentelt falain, és Malone az egyetlen személy, aki rendelkezik a számukra szükséges információval tervük megvalósításához. Pontosabban arról a világrengető ősi iratról van szó, amelynek feltárásában benne rejlik a lehetőség, hogy megváltoztassa a Közel-Kelet sorsát, ráadásul a világ három fő vallását alapjaiban rázná meg. Halálos fenyegetést jelentő haszonlesők által üldözve Malone körbeutazza a világot, hogy meglelje a választ. A nyomozás Angliába és Portugáliába hajtja, de az amerikai kormányzat legmagasabb szintjei is érintettek, a végkifejlet pedig, amely a Sínai-sivatag mélyén játszódik, világméretű következményekkel jár. Spoiler: a regényében a konkrét geopolitikai és vallási fenyegetést az jelenti, hogy az Alexandriai Könyvtár fennmaradt, titkos ókori iratai bizonyítják: az Ószövetségben szereplő Ígéret Földje valójában nem Palesztinában (a mai Izrael területén), hanem az Arab-félszigeten, pontosabban Szaúd-Arábiában volt. Ez a felfedezés rendkívül veszélyes a modern világra nézve: ha ugyanis hivatalosan bebizonyosodna, hogy a bibliai zsidó honfoglalás és a Szentföld földrajzilag egészen máshol helyezkedett el, az alapjaiban kérdőjelezné meg a modern Izrael megalakulásának történelmi és vallási jogalapját. Globális káoszt, vallási háborút és politikai instabilitást okozna a dokumentumok nyilvánosságra kerülése. Az író a regény alapjául egy valós és vitatott elméletet vett alapul: Kamal Salibi libanoni történész 1985-ös, The Bible Came from Arabia (A Biblia Arábiából származott) című könyvének hipotézisét használta fel a thriller cselekményének motorjaként. Jó állapotban.