Böngésző
Ritkaságok
Szeged Árvíz katasztrófája 1879. március 12.
Szerző:özv. Szabóné Mozgay Erzsébet
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1929
Oldalszám: 24+1
Az 1879-es szegedi nagy árvíz 1879. március 12-én hajnali 2-kor pusztított, amikor a Tisza áttörte a gátat, elöntve a várost, 60 000 embert hagyva hajléktalanná, 5485 házat romba döntve és több mint 150 ember életét követelve; ez a katasztrófa indította el a modern Szeged újjáépítését a körútrendszerrel és magasabb épületekkel, a várost „Víz előtt” és „Víz után” időkre osztva, világméretű adományokat és segítséget hozva az újjászületéshez.
A „nagyviz" ötvenedik évfordulója alkalmából özv. Szabóné Mozgay Erzsébet, aki szemtanúja volt a nagy katasztrófának, megírta és kiadta a végzetes nap történetét.
Felvonul a kis könyv lapjain az árvizet okozó erős tél, a befagyott Tisza, a februárban megindult gyors olvadás okozó erős tél, a befagyott Tisza, a februárban megindult gyors olvadás, a rohamosan növekvő folyó, amely sisteregve rohant a medrében mindaddig, amíg szörnyű ostrom után átszakította a percsorai gátat. Látjuk Szeged népének aggódó, rémülettől sápadt arcát, amint óráról-órára figyelte a folyó fenyegető dagadását, és tudva-tudta, mert a bizonyosság érzésével érezte, hogy feltartóztathatatlanul közeledik a vég. Drámai erővel írja le özv. Szabóné Mozgay Erzsébet a végzetes napot, március 11-ét, amely estig minden baj nélkül múlt el, de a katasztrófa már a levegőben volt. Aztán éjszaka két óra után megjelent a víz, Szeged végórája elkövetkezett. Majd még néhány eleven részlet az átázott ruhájú, fagyoskodó menekültekről, akik mindenüket elvesztve, csak életüket mentve rohamozták meg az erős, magasabb helyeken álló épületeket.
Az érdekes kis könyvet mindenkinek érdemes megvenni, aki az árvíz évfordulója alkalmából tiszta képet akar magúnak alkotni az ötven év előtti borzalmakról.
Az árvizi katasztrófa áldozatainak névsorával. Kiadói, a város címerével díszített papírborítóban. Szép példány.
Szegedi Szakácskönyv
Szerző:Rézi Néni (Doleskó Teréz)
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1886
Oldalszám: 505
Zsalozovits Józsefné Doleskó Teréz (1818 – 1883), ismertebb nevén Rézi néni 1850 - 1879 között Szegeden élt, a piaristák szakácsnője volt, akit polgári lakodalmakra, névnapokra, vendégségekbe is sűrűn „kölcsönkértek”. Életében egyetlen kötete jelent meg: Szegedi szakácskönyv címen Szegeden, 1876-ban. A könyv 2. kiadása 1878-ban, 4. bővített kiadása (jelen mű) Szegeden, 1886-ban. Az ezernél is több ételkészítési utasítással ellátott szakácskönyv nagy sikerét valószínűleg annak köszönheti, hogy tartalmazza a millenniumi magyar gasztronómia „minden gyöngyszemét”. Sok szegedi specialitással persze: szegedi halpaprikás, szegedi tarhonya, Tisza Lajos-szelet, puszta-pörkölt, gulyáshús szegediesen, szegedi házikenyér, alföldi rostélyos, szegedi tejfölös-lepény stb. Előszóval (1886) és Konyhajegyzékkel, valamint hátul névjegyzékkel, hogy kiknek a lakodalmán főzött. Átkötött, az eredeti borító felhasználásával, belső címlap hiányzik, belül szép, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 40 000Ft.-Szeged képzőművészete
Szerző:Szelesi Zoltán
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1975
Oldalszám: 355
Szerkesztő:
Trogmayer Ottó
Sorozat:
Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1972/73-2
Szeged képzőművészetének átfogó monográfiája. Gazdag szövegközti képanyaggal. Megjelent 1000 példányban. Lektorálta: Bálint Sándor és Pogány Ö. Gábor. Kiadói papírborítóban. Szép állapotban. Ritka!
KOSÁRBA TESZEM Ár: 8 000Ft.-Szentek legendái
Szerző:Dr. Révay József (szerk.)
Kiadó:
Budapest
Kiadás éve: 1926.
Oldalszám: 456 + 16 t.
A Révay József szerkesztette kötetből megismerhetjük a keresztény szentek, vértanúk legendáit, életét, a kultúrtörténetnek és az egyházművészetnek e fontos részét.
Ez a gyönyörű kiállítású könyv az eredeti, 1926-os kiadás, festett, aranyozott, dombornyomott borítóval, 8 színes és 8 egyszínű melléklettel. A könyvdíszeket és a könyv kötését Jaschik Álmos festőművész tervezte és rajzolta.
Jó állapotban, a bal oldali gerinc a táblaborítónál kissé megnyílt.
Szentpéteri József ötvösmester élete, önéletírása, művei
Szerző:Mihalik Sándor
Kiadó:
Budapest
Kiadás éve: 1954.
Oldalszám: 148 p., 39 t., 20 ábra
A címlapot és betűdíszeket tervete FILO. Alapos munka, a kötet végén jegyzetek, magyarázatok és képtáblák fennmaradt műveiről. Megjelent 2000 példányban. Ritka!
Kiadói félvászon kötésben, szép, tiszta megkímélt példány. (Biz. 65)
Tabula smaragdina - Mágia szútra
Szerző:Hamvas Béla
Kiadó:
Debrecen
Kiadás éve: 2001
Oldalszám: 374
Kommentár a Tabula Smaragdina (Hermész Triszmegisztos) tizenhárom mondatához, egyben bevezetés az Alkímiába, a hermetikus gondolkodásba, valamint a Mágia szútra, útmutatás a szellemi megvalósítás belső műveleteihez, a „tudatosan megtisztított életrend” megvalósításához. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 15 000Ft.-Testamentom Első kiadás!
Szerző:Juhász Gyula
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1925
Oldalszám: 110
Első kiadás!
A Testamentom-kötet a maga egészében a húszas évek elején még kavargó, sokféle irányba ágazó új magyarság-kultuszába kapcsolódik.
Az eredeti borító felhasználásával átkötött, jó állapotú példány.
Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez
Szerző:Aczél Tamás - Méray Tibor
Kiadó:
London
Kiadás éve: 1961.
Oldalszám: 392+2 sztlan lev.
Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József emlékének. Első magyar nyelvű kiadás!
Előszó:
Megilletődve adjuk a magyar olvasó kezébe könyvünket. Magyarországról szól, magyarul írtuk, – de tudtuk azt, hogy először idegen nyelven fog megjelenni. Különös öröm ez: magyarul viszontlátni a magyar szavakat "tolmács" nélkül beszélni azokhoz a magyarokhoz, akik figyelmükre méltatják művünket.
Minthogy a könyv eredetileg angol nyelvű kiadásra készült, teletüzdeltük olyan magyarázatokkal, amelyek a külföldi olvasó számára elengedhetetlenek a hazai események megértéséhez; ezek a magyar olvasónak feleslegesek s igyekeztünk is kigyomlálni őket a kéziratból. A feladat azonban nem volt egészen egyszerű. Igaz, Petőfi nevéhez nem kell magyarázat egyetlen magyarnak sem, de azt a szót, hogy "élmunkás", vagy "téeszcsé", csak az "új-emigránsok" értik meg minden megjegyzés nélkül, – a régieknek, úgy éreztük, el kell magyaráznunk a legszükségesebbet. Így aztán az ilyesfajta kommentárok egy részét bent hagytuk a könyvben; előre is elnézést kérünk azoktól, akik ezt, valamint az eredeti, fordításra szánt szöveg más, stílus-, vagy formabeli maradványát feleslegesnek szánt szöveg más, stílus-, vagy formabeli maradványát feleslegesnek, esetleg bántónak is érzik.
1956. novemberében, egy hideg, havas, komor éjszakán hagytuk el Magyarországot, – három nappal azután, hogy Nagy Imrét, több más barátunkkal együtt, a jugoszláv nagykövetség épületéből kilépve, szovjet fegyveres alakulatok elrabolták. Úgy éreztük, hogy ez a szószegéssel párosult erőszakos cselekedet, hosszú évekre megsemmisíti minden becsületes kibontakozás lehetőségét.
Az utolsó kép, amelyet a haza földjéről magunkkal hoztunk, egy idős parasztember alakja: pár lépésnyire voltunk a határtól, s midőn az öreg elment mellettünk, szótlanul búcsút vett intett felénk. Azóta is látjuk őt, ébren is, álmunkban is. Nem mondunk le arról a reményről, hogy könyvünket egyszer szabadon letehetjük az asztalára, – szabadon átnyújthatjuk annak a tízmilliónak, aki otthon maradt… /London, 1961. január/
Kiadói egészvászon kötésben, jó állapotban. (Biz. 708)
13. oldal / 15 oldal
