A megismerés tragikuma

A megismerés elméletének fogalma, felosztási módja és módszere. A megismerés lefolyása, határai, tragikuma, a filozófiai megismerés. Földes-Papp Károly filozófus, teológus. Bölcseleti és teológiai tanulmányainak befejezése után református lelkész lett, de érdeklődése a tudományos pálya felé terelte.  1947–48-ban a szegedi egyetem bölcsészkarán a filozófiai tanszéket vezető docens. Az egyetemi autonómia eltörlése miatt a tanítástól visszalépett. A magyar forradalom leverése után Nyugatra emigrált. Nyugat-Németországban mint nyelvtanár, kiadói lektor, szabadfoglalkozású íráselemző, végül mint egy német protestáns gyülekezet lelkésze dolgozott. Főleg az Új Látóhatárban publikált. A borító sérült, jó állapotban.

A műalkotás eredete

Heidegger első ízben nyomtatásban 1950-ben napvilágot látott, de akkor már közel másfél évtizedes műve saját filozófiai meggyőződésének megfelelően szakítani szándékozik az esztétika bevett fogalmaival. Mivel Heidegger egzisztenciális ontológiája lényegileg tévesnek tartja az európai filozófia történetében meghatározó jelentőségű objektum-szubjektum szembeállítást, szakítania kell a hagyományosan alkotót, művet és befogadót megkülönböztető esztétikai felosztással is, a hozzájuk kapcsolódó jellegzetes attitűdökkel együtt. Ennek következménye azután az, hogy szakít az igazság hagyományosan szintén szubjektum és objektum megkülönböztetésére alapozott fogalmával is (amely szerint ugyanis az igazság megfelelés a dolgok és a róluk alkotott képzetek között, adequatio rei et intellectus) és helyébe az igazság görög tapasztalatának nyelvi-etimológiai rekonstrukciójából kibontott el-nem-rejtettség fogalmat állítja. Jó állapotban.

A Napváros

Utószóval és jegyzetekkel ellátta Sallay Géza.
"Napvárosban mindenki dolgozik, a termett javakat a szükségletek szerint osztják el, közös vallás van, mely semmiben sem hasonlítható a tételes kereszténységhez, nincs magántulajdon, árúcsere, a hatalom,  az irányítás a tudósok kezében öszpontosul..."
A szerző 1602-ben, az inkvizíció börtönében írt államelméleti munkája.
Kiadói kartonkötésben, új állapotban.(Biz105)

A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete

Kiadói vászonkötésben, védőborítóval. Jó állapotban.

Anthologia humana - Ötezer év bölcsessége

Antimachiavelli

A felvilágosodott abszolutizmus egyik legismertebb képviselője,Poroszország későbbi királya,még trónörökösként írta ezt a kis munkát,Machiavelli A fejedelem című művének cáfolatául Jó állapotban.

A nyugati filozófia története (A politikai és társadalmi körülményekkel összefüggésben, a legkorábbi időktől napjainkig)

A minden idők egyik legfontosabb filozófiai művének tartott A nyugati filozófia története káprázatosan egyedi feltárása a korszakok jelentős filozófusainak, ideológiáinak – Platóntól és Arisztotelésztől Spinozáig, Kantig és a huszadik századig. Ezt egy olyan ember írta, aki maga változtatta meg a filozófia történetét. A mű a mai napig páratlan átfogóságában, világosságában, műveltségében, kecsességében és szellemességében. Hetvenhat fejezetben követi nyomon a filozófiát a görög civilizáció felemelkedésétől a XX. századi logikai elemzés megjelenéséig. Amikor Russell 1950-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, A nyugati filozófia története egyike volt azoknak a könyveknek, amelyek elnyerték a díjat. Russel – maga is jelentős filozófusként – azt vallja, hogy a filozófusok a későbbi hatásuk mellett ugyanúgy “következményei” is a körülményeiknek. Ezért a megértésükhöz nem elég ismerni a nézeteiket, hanem bele is kell helyeznünk magunkat az adott korba. Ez a könyv pedig pont ebben segít, és a filozófiai irányzatok áttekintése mellett az azokat megalapozó történelmi háttereket is megfesti. Nyilván szubjektív az egész (amint azt számos kritika a szemére is veti), ettől viszont még a legjobb áttekintés az egész nyugati filozófiáról, amit kaphatunk. Újszerű állapotban.    

A nyugati gondolat stációi

A nyugati gondolkodás alighanem olyan korszakos változásokon megy keresztül napjainkban, amelyek léptéke a történelem legjelentõsebb változásaihoz fogható. Úgy vélem, csupán akkor lehetünk értelmesen részesei e változásoknak, ha rendelkezünk történelmi ismeretekkel. Minden nemzedéknek saját, különös szemszögébõl kell megvizsgálnia és újragondolnia mindazokat a gondolatokat, melyeknek köszönhetõen valahogy érti a világot. A mi föladatunk annyi, hogy huszadik századunk végének gazdag és bonyolult perspektívájából végezzük el e vizsgálódást. Reményeim szerint a jelen könyv ebben nyújt segítséget. Jó állapotban.