A megismerés tragikuma

A megismerés elméletének fogalma, felosztási módja és módszere. A megismerés lefolyása, határai, tragikuma, a filozófiai megismerés. Földes-Papp Károly filozófus, teológus. Bölcseleti és teológiai tanulmányainak befejezése után református lelkész lett, de érdeklődése a tudományos pálya felé terelte.  1947–48-ban a szegedi egyetem bölcsészkarán a filozófiai tanszéket vezető docens. Az egyetemi autonómia eltörlése miatt a tanítástól visszalépett. A magyar forradalom leverése után Nyugatra emigrált. Nyugat-Németországban mint nyelvtanár, kiadói lektor, szabadfoglalkozású íráselemző, végül mint egy német protestáns gyülekezet lelkésze dolgozott. Főleg az Új Látóhatárban publikált. A borító sérült, jó állapotban.

A Napváros

Utószóval és jegyzetekkel ellátta Sallay Géza.
"Napvárosban mindenki dolgozik, a termett javakat a szükségletek szerint osztják el, közös vallás van, mely semmiben sem hasonlítható a tételes kereszténységhez, nincs magántulajdon, árúcsere, a hatalom,  az irányítás a tudósok kezében öszpontosul..."
A szerző 1602-ben, az inkvizíció börtönében írt államelméleti munkája.
Kiadói kartonkötésben, új állapotban.(Biz105)

Anthologia humana - Ötezer év bölcsessége

Antimachiavelli

A felvilágosodott abszolutizmus egyik legismertebb képviselője,Poroszország későbbi királya,még trónörökösként írta ezt a kis munkát,Machiavelli A fejedelem című művének cáfolatául Jó állapotban.

A nyugati filozófia története (A politikai és társadalmi körülményekkel összefüggésben, a legkorábbi időktől napjainkig)

A minden idők egyik legfontosabb filozófiai művének tartott A nyugati filozófia története káprázatosan egyedi feltárása a korszakok jelentős filozófusainak, ideológiáinak – Platóntól és Arisztotelésztől Spinozáig, Kantig és a huszadik századig. Ezt egy olyan ember írta, aki maga változtatta meg a filozófia történetét. A mű a mai napig páratlan átfogóságában, világosságában, műveltségében, kecsességében és szellemességében. Hetvenhat fejezetben követi nyomon a filozófiát a görög civilizáció felemelkedésétől a XX. századi logikai elemzés megjelenéséig. Amikor Russell 1950-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, A nyugati filozófia története egyike volt azoknak a könyveknek, amelyek elnyerték a díjat. Russel – maga is jelentős filozófusként – azt vallja, hogy a filozófusok a későbbi hatásuk mellett ugyanúgy “következményei” is a körülményeiknek. Ezért a megértésükhöz nem elég ismerni a nézeteiket, hanem bele is kell helyeznünk magunkat az adott korba. Ez a könyv pedig pont ebben segít, és a filozófiai irányzatok áttekintése mellett az azokat megalapozó történelmi háttereket is megfesti. Nyilván szubjektív az egész (amint azt számos kritika a szemére is veti), ettől viszont még a legjobb áttekintés az egész nyugati filozófiáról, amit kaphatunk. Újszerű állapotban.    

A nyugati gondolat stációi

A nyugati gondolkodás alighanem olyan korszakos változásokon megy keresztül napjainkban, amelyek léptéke a történelem legjelentõsebb változásaihoz fogható. Úgy vélem, csupán akkor lehetünk értelmesen részesei e változásoknak, ha rendelkezünk történelmi ismeretekkel. Minden nemzedéknek saját, különös szemszögébõl kell megvizsgálnia és újragondolnia mindazokat a gondolatokat, melyeknek köszönhetõen valahogy érti a világot. A mi föladatunk annyi, hogy huszadik századunk végének gazdag és bonyolult perspektívájából végezzük el e vizsgálódást. Reményeim szerint a jelen könyv ebben nyújt segítséget. Jó állapotban.  

A rómaiak nagysága és hanyatlása

Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, a francia felvilágosodás nagy bölcselő-írójának, A törvények szelleme s a Perzsa levelek híres szerzőjének ez a műve ma is friss és eleven, tanulságos olvasmány: a történetfilozófiai esszének s általában az esszének valóságos mintapéldája. Montesquieu nem a római történelmet meséli el: ez inkább csak ürügy mondanivalója kifejtésére. Ő az „igazság tanúja” akar lenni; boncol, elemez, összevet, s végül olyan következtetéseket von le, amelyek ma is, a gyakorlatban is hasznosíthatók. Elsősorban az igazságosabb társadalmi rendszer megteremtésének a lehetősége foglalkoztatja, a szabadság és a jólét, az eszményi államrend, a jó és rossz törvények következményeinek konok kutatása, az értelem keresése. Minden összefüggéseiben vizsgál: a kormányzás formáit - melyek közül legjobbnak a köztársasági formát tartja -, a politikai intézményeket, a nevelést, a tulajdonviszonyokat, a háborúkat, hódításokat, az állam nagyságát és hanyatlását. Tiszta, világos stílusban és elegánsan megfogalmazott esszéje alapgondolata, hogy a politika végső és legfőbb célja nem az állam hatalmának, hanem az emberek boldogságának a biztosítása. Jó állapotban.  

A szellem fenomenológiája

Hegel művei a filozófiatörténet legnehezebb olvasmányai közé tartoznak. Absztraktsága és elvontsága néha olyan szinten mozog, hogy filozófiájáról beszélni nem lehet másként, mint szó szerint idézni a szerzőt, mert az az érzésünk támad, hogy egy szó megváltoztatása vagy kihagyása is végzetes lehet. A szellem fenomenológiája című munkáról maga Hegel írja azt, hogy igazán csak akkor érthetjük meg az első mondatokat, ha már az egész művet értjük – ez a sajátos paradoxon, körbenforgás gyakran lehet élményünk Hegel olvasásakor. Jó állapotban.