Böngésző
Könyv ajánló
Gondolatok
Blaise Pascal
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1983
Oldalszám: 554
Fordító:
Pődör László
Az utószót írta Tordai Zádor. Második kiadás.
Kiadói vászonkötésben, védőborítóval. Szép példány.
Gondolatok
Oscar Wilde
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 2001
Oldalszám: 200
Fordító:
Szántai Zsolt
Szerkesztő:
Szántai Zsolt
Sorozat:
Szabad szellemeknek
1894-ben a Chameleon c. magazin egyik számában megjelent Oscar Wilde Kifejezések és filozófiák ifjak számára, szíves használatra című írása. Néhány évvel később a művész kiadatott egy hasonló gondolatgyűjteményt, amely a Bölcsességek tapasztalt férfiak számára címet viselte, majd jóval a halálát követően, többen próbálkoztak azzal, hogy megragadják művészetének, ars poeticájának és életfelfogásának lényegét. E kötet tartalmazza mindkét hivatalosan elismert aforizmagyűjteményt, az Angliában 1910 táján publikált Oscarianák, Wilde-esszenciák legteljesebbikét, valamint – kiegészítő jelleggel – a közismert és más-más elfeledett Wilde-művek néhány fontosnak és jellemzőnek tartott részletét.
Jó állapotban, lapok alja kissé megsárgult.
Gondolatok a jóról és a rosszról
Carl Gustav Jung
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2005
Oldalszám: 139
Fordító:
Bodrog Miklós
Kiadói kartonkötésben, védőborítóval. Jó állapotban.
Gondolatok a látszatról és a létezésről
Carl Gustav Jung
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1997
Oldalszám: 112
Fordító:
Glavina Zsuzsa
Az egzisztencia két módja küzd lelkünkért: a látszat módja és a létezés módja. A látszat módjához tartozik például az erőszak és az agresszió, a sóvárság és az irigység, a hatalom- és a nyereségvágy. Mindegyikünkben ott rejlik egy kisebb-nagyobb hányad Hitlerből vagy Sztálinból. A létezés módjához tartozik a szeretet és a segítés, a megértés és a tolerálás, az otthonról való gondoskodás, a tudatosodás és az értelmes életvezetés. Mindegyikünkben ott rejlik egy kisebb-nagyobb hányad Jézusból vagy Buddhából. Inkább kell létezni, mint látszani! Az atomkorban ez lett az emberiség túlélésének kérdése. Carl Gustav Jung azok közé tartozik, akik kiutat mutatnak személyes, vallási és politikai zsákutcáinkból. Belső címlapon ajándékozási bejegyzés, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 2 000Ft.-Gondolatok az életről és a halálról
Carl Gustav Jung
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2005
Oldalszám: 92
Fordító:
Glavina Zsuzsa
"A halál a lélek számára ugyanolyan fontos, mint a születés, s ugyanúgy, mint a születés, integráns része az életnek"
Kiadói kartonban, védőborítóval, jó állapotban.
Gondolatok az értelemről és a tébolyról
C. G. Jung
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1997
Oldalszám: 69
Fordító:
S. Nyirő József
Sorozat:
Gondolatok...
Az e kötetben összegyűjtött idézetek Jung műveinek különféle kiadásaiból, Jung leveleiből és visszaemlékezéseiből, valamint a "Lesebuch" kötetből valók. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Gondolatok és vélemények a magyar galambfajták kitenyésztéséről
Kiss János - Dr Béres Endre
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 354
A mű a magyar galambfajtákat ABC-sorrendben ismerteti. A könyv állapota: jó.
Gondoljuk újra a francia forradalmat
François Furet
Kiadó:
Pécs
Kiadás éve: 1994
Oldalszám: 216
Fordító:
Hahner Péter
Sorozat:
A hosszú XIX. század eszméi
François Furet korszakalkotó esszéjében radikálisan szakít a marxista és jakobinus történetírás dogmáival, amelyek évtizedeken át a polgárság és a feudalizmus szükségszerű, lineáris összecsapásaként mutatták be 1789-et. A szerző zseniális meglátása szerint a forradalom valódi tétje nem a gazdasági struktúrák átalakítása, hanem egy teljesen új politikai kultúra és a modern demokratikus diskurzus megszületése volt. Furet hideg és elfogulatlan elemzése feltárja, miként vált a totális népszuverenitás és az abszolút egyenlőség eszméje a jakobinus terror és diktatúra legitimációs eszközévé. Alexis de Tocqueville és Augustin Cochin módszertani örökségét megújítva a kötet nemcsak a 18. század végi eseményeket helyezi új megvilágításba, hanem kulcsot ad a modern totalitárius rendszerek megértéséhez is.
Bár François Furet elméleti megállapításai közül rendkívül sok egybeesik a jobboldali kritikákkal, ő maga nem konzervatív vagy jobboldali pozícióból kritizálta a forradalmat, hanem egy klasszikus liberális (centrista) nézőpontból. Míg a hagyományos jobboldal magát az 1789-es emberi jogi fordulatot, az egyházellenességet és a királyság megdöntését is bűnös, organikus fejlődést megszakító csapásnak tekinti, addig Furet támogatja 1789 eredeti, mérsékelt céljait. Számára a forradalom első szakasza egy pozitív, felvilágosult, liberális reformmozgalom volt, amely sajnálatos módon siklott ki a radikalizáció irányába.
Furet nem azért bírálja a forradalmat, mert az eltörölte a régi rendet (Ancien Régime), a nemességet vagy a monarchiát. Ő nem vágyik vissza a feudális múltba. A kritikájának alapja az, hogy a forradalom elmulasztotta felépíteni a stabil, jogállami liberális demokráciát, mert a jog uralma helyett az ideológia abszolút hatalmát vezette be.
Jó állapotban.