Böngésző
Történelem Művelődéstörténet, civilizációtörténet, kultúrtörténet, életmód
A Római világ atlasza
Szerző:Tim Cornell - John Mathews
Kiadó:
Budapest
Kiadás éve: 1991.
Oldalszám: 243
Fordító:
Fridli Judit, Pálvölgyi Endre
Szerkesztő:
Molnár Magda
78 térkép, 307 színes és 114 fekete-fehér illlusztráció.
A két angol szerző – Tim Cornell és John Matthews – összefoglaló munkája átfogó képet kíván nyújtani a római világról és kulturális életéről. Azt az időszakot mutatja be, amely Róma alapításával és a korai fejlődésével kezdődik, majd a város irányította terjeszkedéssel, Itália és a Földközi-tenger medencéjének meghódításával folytatódik. Foglalkozik azzal, miképpen hozta létre Augustus a császárságot, s ezt követően hogyan alakult ki az új politikai és vallási rend. E korszak története a Nyugatrómai Birodalom összeomlásával fejeződik be, illetve annak a bemutatásával, hogyan hódítja vissza Itáliát egy keresztény bizánci császár a germán királyoktól. Az áttekintés a történelmi események elbeszélésére épül, és a szerzők az időrendhez tartották magukat, mivel több mint ezerháromszáz évről adnak számot, és a vizsgált változások
rendkívüli méretűek.
Kiadói egészvászon, gerincén aranyozott, egészvászon kötésben, védőborítóval. Megkímélt szép példány. (Biz. 705)
Az elveszett Paradicsom
Szerző:Várkonyi Nándor
Kiadó:
Pécs
Kiadás éve: 1988
Oldalszám: 253
Szerkesztő:
Tüskés Tibor
Sorozat:
Pannónia Könyvek
Ez a kötet a Sziriat Oszlopainak méltó folytatása. A szerző az egyetemességre való törekvés igényét és gyakorlatát megtartva a „régi embert”, mint kozmikus létezőt vizsgálja, akinek a kezdetektől fogva természetes tudása van saját és az őt körülvevő mindenség létmódjáról. Alapkérdései: Az anyag eredete? Ki az ember? Az ember helye a természetben? Milyen volt az ember-lét őrségi állapota? Milyen volt a régi ember istenképe? Káosz és Kozmosz? Paradicsom és bűnbeesés? Várkonyi a monista-materialista fejlődéselmélet helyett teremtő és teremtett lényt feltételez. Emberképe mind a marxizmus, mind az egzisztencializmus emberképétől idegen; szerinte az ember kozmikus meghatározottságú lény; s a régi ember bensőséges viszonyban élt a természettel, a világgal. A mű legizgalmasabb részei azok, ahol a szerző a különböző népek mítoszait, a paradicsom- és a vízözön-mondákat, a teremtés- és bűnbeesés-mítoszokat vizsgálja és elemzi. „Várkonyi helye... ott van szellemi testvérei, Hamvas Béla, Kerényi Károly, Kodolányi János és Weöres Sándor mellett… »Sugárzásos emberek« – ez a jelző illik rájuk. (…) azokra az egyetemes és alapvető, nagy és megoldatlan kérdésekre keresték a feleletet, amelyekre a modern természettudományok, a biológia, a kémia, a fizika nem tudtak válaszolni.” Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Az írás története
Szerző:Várkonyi Nándor
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1943
Oldalszám: 168
A kitűnő irodalom- és kultúrtörténész könyve a legcsodálatosabb emberi tudomány életrajzi regénye. Megismerjük a könyvből az írás fejlődésének lépcsőfokait, az írásjelek formális kialakulását az írás ősformáitól, a tárgy-írástól, kép-írástól, csomó-írástól, tetoválástól és rováspálcikáktól kezdve a modern ember írásáig, a latin írásig. Külön színes fejezetekben foglalkozik Az írás története az azték és maja írással, a kínai írással, az ékírással, az egyiptomi írással, az ósémita írásokkal, a görög írással. Védőborítós példány, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 5 000Ft.-Az óorosz kultúra ikonarcúsága
Szerző:Lepahin Valerij
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1992
Oldalszám: 196
Fordító:
Ferincz István, L. Murai Teréz, Erdei Ilona
A művészettörténész számára az ikon mindenekelőtt valamely korszak vagy kulturális régió műalkotása, az ortodox ember számára viszont elsősorban nem műalkotás, hanem vallásos tisztelet tárgya, amely nélkül nem lehet elképzelni, sem egy ortodox templomot, sem a benne folyó istentiszteletet. Az ikonnak vagy egy másik „arca” is. Amikor egyházi költészetről, szépirodalomról van szó, gyakran hallhatjuk a „verbális ikon” kifejezést. Ilyenkor az „ikon” szót tágabb értelemben használják. Mi is valójában a „verbális ikon”? Egy szent életét többféleképpen lehet megírni. Vagy úgy, mint életrajzot, elbeszélést, vagy úgy, mint ikont, amely szavakba önti az életszentségét. Krisztus ideális „verbális ikon”-ja maga az Evangélium.
Végül az ortodox hagyomány alapján még ennél is tágabb értelemben használják az ikon fogalmát. A teremtett világról, az egész kozmoszról beszélnek úgy, mint Isten „ikonjáról”, ikonnak nevezik az Egyházat és a templomot, de a szent is „élő ikon”, a pap pedig Krisztus ikonja az istentiszteleten, stb. Az ikonnak ezekről az értelmezéseiről és az ortodox kultúrában gyakran megnyilvánuló világnézeti és formaalkotó szerepéről szól ez a könyv. Lepahin Valerij a hetvenes évek óta él Magyarországon, számos kiváló könyvet publikált az ortodox ikonteológia és az orosz műveltség kapcsolatáról. Jó állapotban.
Bevezetés a bizantinológiába
Szerző:Moravcsik Gyula
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1966
Oldalszám: 164 + 22 t.
Moravcsik Gyula, a bizantinológia jeles magyar művelője, értékesítve négy évtizedes egyetemi oktatómunkájának leszűrt tapasztalatait, az egyetemi hallgatók és a filológus és történész szakemberek kezébe olyan kézikönyvet ad, amely a bizantinológia, azaz a Bizánc élettörténetével foglalkozó tudomány nemcsak minden ágának leglényegesebb anyagáról, módszereiről és eddigi eredményeiről nyújt áttekintést, hanem egyben a kutatómunka további feladatait is megjelöli. Külső védőborító megtört, könyvtest rendben van.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Civilizáció (A Nyugat és a többiek)
Szerző:Niall Ferguson
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 452
Fordító:
Gebula Judit
Ha 1411-ben körbeutazhattuk volna a földet, leginkább talán a Kelet pezsgő civilizációi nyűgöztek volna le bennünket. A Mingek Pekingjében éppen a Tiltott Város építése zajlott, a Közel-Keleten pedig az oszmánok egyre inkább körbezárták Konstantinápolyt. Ezzel szemben Anglia egy pestistől és állandó háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal. A többi civódó nyugat-európai királyság – Aragónia, Kasztília, Franciaország, Portugália és Skócia – sem tett volna ránk kedvezőbb benyomást. Az a gondolat, hogy a következő fél évezred jó részében a Nyugat uralja majd a többieket, merő képzelgésnek tűnt volna csupán. Pedig így történt. Mi lehetett az a nyugat-európai civilizációban, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat „gyilkos alkalmazásában" keresendő, amelyek nem mások, mint a verseny, a tudomány, a tulajdon, az orvostudomány, a fogyasztás és a munka. Manapság a kulcskérdés az, vajon a Nyugat elveszítette-e a monopóliumát ezeken a területeken. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk, figyelmeztet Ferguson. Niall Ferguson korunk ismert brit történésze, a Harvard Egyetem történészprofesszora, az oxfordi Jesus College vezető kutatója, illetve a stanfordi Hoover Intézet tudományos főmunkatársa. A világ száz legbefolyásosabb embere között tartják számon. Szép állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 4 000Ft.-Feltalálók műhelytitkai
Szerző:Tarján Ferenc
Kiadó:
Budapest
Kiadás éve: é. n.
Oldalszám: 344
Korszerű találmányok és felfedezések. Az emberi alkotás regényei.
Kiadói félvászon kötésben, védőborítóval. Jó állapotban. (Biz. 422)
Hamlet malma (Értekezés a mítoszokról és az idő szerkezetéről)
Szerző:Giorgio de Santillana - Hertha von Dechend
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1995
Oldalszám: 454
Fordító:
Dr. Végvári József
Szerkesztő:
Czellérné Farkas Mária (lekt.)
Esszé, mely vizsgálja az emberi tudás eredetét és mítoszok révén történő átadását.
Amióta a görögök megalkották azt a nyelvet, melyet mindennapjainkban tudományos leírásra használunk, a mitológia és a tudomány külön utakon fejlődik. De vajon mi volt a görögök előtt? Mi lenne, ha be tudnánk bizonyítani, hogy az összes mítosznak közös eredete van: az égi kozmológia? Mi van akkor, ha az istenek - lakóhelyeik és tetteik -, csupán az égi tevékenység rejtjelzését - a térbeli és időbeli tájékozódás alapjait -, az összetett csillagászati adatok megőrzésére szolgáló nyelvet képviselik?
A tudomány adataira, történelmi és irodalmi forrásokra támaszkodva, a szerzők azt állítják, hogy mítoszaink az írásbeliség előtti csillagászat maradványai - egy szigorú és igényes tudományé, melynek érvényét és pontosságát háttérbe szorította, majd a feledésnek adta át a kibontakozó görög-római világkép. Jó állapotban.
2. oldal / 5 oldal
