Böngésző
Hadtörténelem Hadtudomány, hadművészet, hadpolitika, hadtörténet, harcászat, háborúk, ütközetek, csaták
VISSZA A CSOPORTHOZ |
|
 |
Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években (I-II. kötet egybekötve)
Szerző: Görgey ArthurKiadó: Franklin
Kiadás éve: 1911
Kiadás helye: Bp.
Oldalszám: XVI, 294 + VII, 423, + 1 térk.
Fordító: id. Görgey István
Görgei (a plebejus forradalom iránti rokonszenve miatt, elhagyta családnevéből a nemesi származására utaló y-t) hadvezérként az ésszerű kockázatra törekedett, gyorsan és kiválóan manőverezett, hatékonyan használta a tüzérséget, a harcmezőn higgadtságával és bátorságával tűnt ki. A tavaszi hadjáratban a honvédsereg egyik vezéreként verte szét az ellenséget, áprilisban győzelemről győzelemre haladva felszabadította a Duna–Tisza-közét és a Felvidéket, a komáromi csata után az Észak-Dunántúlt. A komáromi csatában visszaverte Haynau táborszernagy kétszeres túlerőben lévő seregeit, de ő maga súlyosan megsebesült. Felépülése után végrehajtotta hadvezéri pályafutásának legbravúrosabb hadműveletét. Vácnál észak felé vonult, hogy megkerülje a többszörös túlerőben lévő osztrák–orosz haderőt, és egy hónapon át saját erői négyszeresét, a teljes ellenséges haderők egyharmadát kötötte le. Augusztus elején elérte Aradot, és csatlakozott az ottani magyar sereghez. Temesvárnál döntő vereséget szenvedett, a kilátástalan helyzetben 1849. augusztus 11-én Kossuth lemondott kormányzói tisztségéről, és Görgeit diktátori teljhatalommal ruházta fel, aki más lehetőséget nem látva, tisztikarának döntésével összhangban, két nappal később Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. A szabadságharc bukását követően Ausztriába internálták. 1867-ben, a kiegyezés után térhetett csak vissza Magyarországra, Budapesten 1916. május 21-én hunyt el, 98 éves korában. A világosi fegyverletétel után a bűnbak szerepére kárhoztatták. A szabadságharc bukása utáni élete nagy részét azzal az igaztalan váddal kellett leélnie, hogy elárulta a magyar szabadság ügyét, de talán ennél is fájdalmasabb volt számára az, hogy a nemtelen támadásokat gyakran éppen 1848 hőseitől szenvedte el, tehát saját bajtársaitól. Kiadta Brockhaus F. A. Lipcsében 1852. Fordította németből: id. Görgey István. A II. kötet végénél, folytatólagos lapszámozással: A „Widdini levél”, Kossuth a forradalom végnapjairól. Viddin, September 12-iki szózata az angol és franczia politicai agensekhez. Jegyzetekkel kisérve Szilágyi Sándortól. + 1 térkép (színes). Árverési tétel, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 25 000Ft.-
