Böngésző
Történelem Helytörténet, Szeged, Csongrád-Csanád vármegye
Makó régi képeslapokon a millenniumtól 1945-ig
Kiadó:Makó
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 176
Szerkesztő:
Börcsök Ernő, et.al.
Válogatás makói gyűjtők és a József Attila Múzeum gyűjteményéből. Remek állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 5 000Ft.-Ménesi Lajosné - Molnárné Vida Zsuzsanna - Bene Zoltán (szerk.)
Szerző:Algyő népélete az 1900-as évek elején
Kiadó:
Algyő
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 197
A kötetben szereplő írások a szülőfaluról szülnak, bemutatva annak egy-egy szeletét, átölelve néhány évtizedét. Szép állapotban.
Mi a művészet?
Szerző:Gróf Tolsztoi Leó (Lev Nyikolajevics Tolsztoj)
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1899
Oldalszám: 216
Könyvében Tolsztoj a fő európai nyelveken megjelent minden jelentős esztétikai tárgyú műről hosszabb-rövidebb ismertetést közölt. Bármilyen különös is ez a kijelentés – írja Tolsztoj – , az összeírt könyvhegyek ellenére a művészet pontos meghatározása mind a mai napig nem született meg. Ennek az az oka, hogy a művészet fogalmát a szép fogalmára alapozták. Tolsztoj javaslata szerint a művészetet nem az élvezet, a szórakozás eszközének, hanem az élet szükséges feltételének kell tekintenünk. S a művészi alkotások tartalmi oldalára és közérthetőségére helyezve a hangsúlyt, válogatás nélkül elutasította a szimbolistákat, a dekadenseket s minden olyan műalkotást, amely megítélése szerint csak a vallási tudatukat elvesztett osztályok élvezetét szolgálja. A művészet jövőjéről utópisztikus optimizmussal írja: A művészetnek ma az a rendeltetése, hogy a most uralkodó erőszak helyén megteremtse az Isten, vagyis a szeretet uralmát. Régi szegedi első kiadás, átkötött, a könyvet Dr. Wlassics Gyula miniszter úrnak ajánlotta a fordító, Hegedűs Pál főreáliskolai tanár, aki dedikálta is a könyvet.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 10 000Ft.-Reizner János élete és munkássága (Dedikált!)
Szerző:Fári Irén
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1999
Oldalszám: 216
Szerkesztő:
Gyuris György
Sorozat:
A Somogyi-könyvtár kiadványai
Reizner János - a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum első igazgatója, a szegedi helytörténeti kutatás jeles képviselője, a Szeged története című négykötetes monográfia írója 1847-ben született Szeged egyik legrégibb német polgári famíliájából. A középiskolát a piaristák híres szegedi gimnáziumában végezte, amely az alapítástól fogva döntő szerepet vitt a város szellemi életében. Tanítványuk volt Dugonics András író, Katona József, a Bánk bán költője és Horváth Mihály történetíró, s ugyanitt követte Reiznert az iskolapadban Kálmány Lajos néprajzi gyűjtő, Löw Immánuel szegedi főrabbi, Tömörkény István, a szegedi elbeszélő irodalom mestere, Juhász Gyula, Szeged költője és Bálint Sándor néprajztudós is. Az „Alföld fővárosának” szellemi alapjait Somogyi Károly esztergomi kanonok vetette meg, amikor 1880-ban felajánlotta 43701 kötetes könyvtárát a városnak. Reizner otthagyta főjegyzői állását és elfoglalta a frissen alapított könyvtár igazgatói székét. A betűrendes és szakrendi katalógus kialakítását Löw Immánuel szegedi főrabbi mellett részben a könyvtár igazgatói - így Reizner János, később Tömörkény István és Móra Ferenc - végezték. Reizner nevéhez fűződik a múzeum megalapítása is, amelynek legrégibb osztályait, a régiség- és éremtárat, továbbá a szépművészeti gyűjteményt ő állította fel. Tudományos munkásságának középpontjában Dél-Magyarország és Szeged története állt. Fő művei A régi Szeged, a Makó város története és a Szeged története címmel összeállított történelmi monográfiák. Reizner János érdemei elismeréseként 1876-ban Koronás Arany Érdemkeresztet kapott, 1883-ban a Ferenc József Rend lovagkeresztese, 1903-ban királyi tanácsos lett. A Reizner János életéről és munkásságáról szóló tanulmányt Fári Irén írta, az ezt követő bibliográfiát Fejérné Pintér Veronika állította össze. A jó állapotú kötetet Fári Irén dedikálta.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 2 500Ft.-Sándorfalva története és népélete (Dedikált!)
Szerző:id. Juhász Antal (szerk.)
Kiadó:
Sándorfalva
Kiadás éve: 1978.
Oldalszám: 471+2 mell.+24 tábla
Szerkesztő:
id. Juhász Antal
Sándorfalva Szegedtől 14 km-re északra, Szeged és az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark között félúton, a Szegedet Csongráddal összekötő út mentén helyezkedik el. Sándorfalvát 1879. június 12-én alapították a Pallavicini család uradalmán, amikor a tiszai nagy árvíz által romba döntött Algyő lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényháza területén telepedett meg. A kötet a község történetén kívül remekül bemutatja a hely életmódját, mezőgazdaságát, egyházi és közéletét, közüzemeit a mellékletekben fekete-fehér képekkel illusztrálva. Dr. Juhász Antal (1935-2020) múlhatatlan érdeme, hogy kitartó munkájának eredményeként a néprajz szakos képzést megteremtette az egyetemen. Sándorfalva Nagyközség a település alapításának 100. évfordulója alkalmára az évfordulóhoz méltóan egy olyan könyvet adott ki, amely bemutatja a település történetét. Ehhez a nagy volumenű munkához Juhász Antal nagyban hozzájárult. Időt, fáradtságot nem kímélve kutatta a település múltját. Járta a községet, megszólítva azokat az embereket, akik valamilyen történettel, régi hagyomány felelevenítésével tudtak szolgálni. Járta a levéltárakat, hogy hiteles információk, adatok kerüljenek a könyv lapjaira. A kötet a szerkesztő és a történeti rész írója, id. Juhász Antal és a népéleti rész írója, Dr. Juhász Antal által (253.p.) is dedikált. Műbőr kötésben, védőborítóval, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 7 000Ft.-Szeged anno...
Szerző:Dr. Fári Irén
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 203
A kötet azzal az igénnyel született, hogy mintegy négyszáz fénykép segítségével minél teljesebb képet adjon a városról, polgárairól a legkorábbi felvételektől, a 19. század közepétől kezdve az 1940-es évekig. Jó állapotban.
Szeged Árvíz katasztrófája 1879. március 12.
Szerző:özv. Szabóné Mozgay Erzsébet
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1929
Oldalszám: 24+1
Az 1879-es szegedi nagy árvíz 1879. március 12-én hajnali 2-kor pusztított, amikor a Tisza áttörte a gátat, elöntve a várost, 60 000 embert hagyva hajléktalanná, 5485 házat romba döntve és több mint 150 ember életét követelve; ez a katasztrófa indította el a modern Szeged újjáépítését a körútrendszerrel és magasabb épületekkel, a várost „Víz előtt” és „Víz után” időkre osztva, világméretű adományokat és segítséget hozva az újjászületéshez.
A „nagyviz" ötvenedik évfordulója alkalmából özv. Szabóné Mozgay Erzsébet, aki szemtanúja volt a nagy katasztrófának, megírta és kiadta a végzetes nap történetét.
Felvonul a kis könyv lapjain az árvizet okozó erős tél, a befagyott Tisza, a februárban megindult gyors olvadás okozó erős tél, a befagyott Tisza, a februárban megindult gyors olvadás, a rohamosan növekvő folyó, amely sisteregve rohant a medrében mindaddig, amíg szörnyű ostrom után átszakította a percsorai gátat. Látjuk Szeged népének aggódó, rémülettől sápadt arcát, amint óráról-órára figyelte a folyó fenyegető dagadását, és tudva-tudta, mert a bizonyosság érzésével érezte, hogy feltartóztathatatlanul közeledik a vég. Drámai erővel írja le özv. Szabóné Mozgay Erzsébet a végzetes napot, március 11-ét, amely estig minden baj nélkül múlt el, de a katasztrófa már a levegőben volt. Aztán éjszaka két óra után megjelent a víz, Szeged végórája elkövetkezett. Majd még néhány eleven részlet az átázott ruhájú, fagyoskodó menekültekről, akik mindenüket elvesztve, csak életüket mentve rohamozták meg az erős, magasabb helyeken álló épületeket.
Az érdekes kis könyvet mindenkinek érdemes megvenni, aki az árvíz évfordulója alkalmából tiszta képet akar magúnak alkotni az ötven év előtti borzalmakról.
Az árvizi katasztrófa áldozatainak névsorával. Kiadói, a város címerével díszített papírborítóban. Szép példány.
Szeged címere (dedikált!)
Szerző:Fári Irén - Nagy Ádám
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1998
Oldalszám: 64
Szerkesztő:
Dr. Pandula Attila (lekt.)
A könyvben szereplő fényképek és tárgyak a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből származnak. A 67 szövegközti, nagyrészt színes fotót Dömötör Mihály készítette. Kiadói papírborítóban. Nagy Ádám által dedikált, szép példány.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-
5. oldal / 9 oldal
