Böngésző
Könyv ajánló
Szeged Árvíz katasztrófája 1879. március 12.
Szerző:özv. Szabóné Mozgay Erzsébet
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1929
Oldalszám: 24+1
Az 1879-es szegedi nagy árvíz 1879. március 12-én hajnali 2-kor pusztított, amikor a Tisza áttörte a gátat, elöntve a várost, 60 000 embert hagyva hajléktalanná, 5485 házat romba döntve és több mint 150 ember életét követelve; ez a katasztrófa indította el a modern Szeged újjáépítését a körútrendszerrel és magasabb épületekkel, a várost „Víz előtt” és „Víz után” időkre osztva, világméretű adományokat és segítséget hozva az újjászületéshez.
A „nagyviz" ötvenedik évfordulója alkalmából özv. Szabóné Mozgay Erzsébet, aki szemtanúja volt a nagy katasztrófának, megírta és kiadta a végzetes nap történetét.
Felvonul a kis könyv lapjain az árvizet okozó erős tél, a befagyott Tisza, a februárban megindult gyors olvadás okozó erős tél, a befagyott Tisza, a februárban megindult gyors olvadás, a rohamosan növekvő folyó, amely sisteregve rohant a medrében mindaddig, amíg szörnyű ostrom után átszakította a percsorai gátat. Látjuk Szeged népének aggódó, rémülettől sápadt arcát, amint óráról-órára figyelte a folyó fenyegető dagadását, és tudva-tudta, mert a bizonyosság érzésével érezte, hogy feltartóztathatatlanul közeledik a vég. Drámai erővel írja le özv. Szabóné Mozgay Erzsébet a végzetes napot, március 11-ét, amely estig minden baj nélkül múlt el, de a katasztrófa már a levegőben volt. Aztán éjszaka két óra után megjelent a víz, Szeged végórája elkövetkezett. Majd még néhány eleven részlet az átázott ruhájú, fagyoskodó menekültekről, akik mindenüket elvesztve, csak életüket mentve rohamozták meg az erős, magasabb helyeken álló épületeket.
Az érdekes kis könyvet mindenkinek érdemes megvenni, aki az árvíz évfordulója alkalmából tiszta képet akar magúnak alkotni az ötven év előtti borzalmakról.
Az árvizi katasztrófa áldozatainak névsorával. Kiadói, a város címerével díszített papírborítóban. Szép példány.
Szeged címere (dedikált!)
Szerző:Fári Irén - Nagy Ádám
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1998
Oldalszám: 64
Szerkesztő:
Dr. Pandula Attila (lekt.)
A könyvben szereplő fényképek és tárgyak a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből származnak. A 67 szövegközti, nagyrészt színes fotót Dömötör Mihály készítette. Kiadói papírborítóban. Nagy Ádám által dedikált, szép példány.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Szeged erdészete
Szerző:Kiss Ferenc
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1939
Oldalszám: 76
"Ezzel a kis munkával a város erdei iránt érzett vonzódásomat, ragaszkodásomat, szeretetemet óhajtottam kifejezni. Kitérek a városi erdőkezelés káros voltára, és hiszem, hogy amíg az erdők állami kezelés alatt lesznek, nem kell félteni őket". Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 15 000Ft.-Szegedi kalauz
Szerző:Bálint Alajos, Bálint Sándor, Beretzk Péter, Csongor Győző...et.al
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1957
Oldalszám: 119
Szerkesztő:
Kiss Lajos és Németh István
A térképek és a képszerkesztés Vágvölgyi András munkája. Kiadói papírborítóban, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 1 200Ft.-Szegedi képeslapok - A képeslapok Szegedje
Szerző:Apró Ferenc
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1999
Oldalszám: 82
„… gondolatbeli, messze utazásra hívjuk Önöket, kedves Szeged-szeretők. A ködökbe fakult, rég eltűnt Szegedre utazunk, arra a Szegedre, melynek hangulatát jószerével már csak a napvilágra hozott képeslapok őrzik.” – írja előszavában a szerző, Apró Ferenc helytörténész. A közel 150 régi képeslapot tartalmazó kötet a hozzájuk tartozó érdekes és hiteles információk által válik igazi helytörténeti ritkasággá. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Szegedi malomhistória
Szerző:Bátyai Jenő
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1991.
Oldalszám: 237
" Akik majd az érdeklődés izgalmával lapozgatják ezt az ipartörténeti munkát, bizonyára rácsodálkoznak a régi emlékekre, a kitartó küzdelmekre, amelyek a kenyérért, de Szegeden speciálisan a paprikáért is folytak." (Prohászka Ottó).
Szövegközti képekkel illusztrált. Kiadói vászonkötés, védőborítóban. Jó példány.
Szegedi Szakácskönyv
Szerző:Rézi Néni (Doleskó Teréz)
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1886
Oldalszám: 505
Zsalozovits Józsefné Doleskó Teréz (1818 – 1883), ismertebb nevén Rézi néni 1850 - 1879 között Szegeden élt, a piaristák szakácsnője volt, akit polgári lakodalmakra, névnapokra, vendégségekbe is sűrűn „kölcsönkértek”. Életében egyetlen kötete jelent meg: Szegedi szakácskönyv címen Szegeden, 1876-ban. A könyv 2. kiadása 1878-ban, 4. bővített kiadása (jelen mű) Szegeden, 1886-ban. Az ezernél is több ételkészítési utasítással ellátott szakácskönyv nagy sikerét valószínűleg annak köszönheti, hogy tartalmazza a millenniumi magyar gasztronómia „minden gyöngyszemét”. Sok szegedi specialitással persze: szegedi halpaprikás, szegedi tarhonya, Tisza Lajos-szelet, puszta-pörkölt, gulyáshús szegediesen, szegedi házikenyér, alföldi rostélyos, szegedi tejfölös-lepény stb. Előszóval (1886) és Konyhajegyzékkel, valamint hátul névjegyzékkel, hogy kiknek a lakodalmán főzött. Átkötött, az eredeti borító felhasználásával, belső címlap hiányzik, belül szép, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 40 000Ft.-Szegedi szakácskönyvek: Szegedi szakácskönyv + Szegedi új szakácskönyv + Szegény asszony szakácskönyve + Legjobb szegedi szakácskönyv (reprint kiadások)
Szerző:Rézi néni (Doletskó Teréz) + Szekula Teréz + Zsenka néni (Gombos Zsenka) + Sárosi Bella
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 2007, 1994
Oldalszám: 131, 132, 100
Szegedet a „bőlevű korcsmák és szűkszavú magyarok” városának tartották, ahol sok híres főzőasszony élt, akik szakácskönyveket is írtak.
A Szegedi szakácskönyv dédanyáink, nagymamáink által ismert, számtalan kiadást megért, remekbe szabott szakácskönyv. Rézi néni, azaz Doletskó Terézia (1818 – 1883) 1876-ban jelentette meg először a könyvet, melyről egy helyütt Tömörkény István is említést tett. A könyv leírása azon ételeknek, melyek a Pálfy-féle rózsapaprikával a legízletesebben elkészíthetők.
Szekula Teréz (1832 – 1895) híres szegedi vendéglősnő, a Durbints, a Kispipa és a Dugonics szegedi vendéglők szakácsnője, a híres szegedi Rézi nénik egyike. Szakácskönyvének legkorábbi adatolható kiadása 1890-ből való. A mű elsősorban a kezdő háziasszonyok számára készült, és célja, hogy megismertesse őket a magyaros ételekkel.
Gombos Zsenka (1876 - ?) Szegeden élt és alkotott, munkássága a dél-alföldi gasztronómiai hagyományokhoz kötődik. Könyve a két világháború közötti gazdasági nehézségek és drágaság idején nyújtott praktikus tanácsokat a háziasszonyoknak az élelmiszerek beszerzéséhez és az egyszerű, de laktató polgári ételek elkészítéséhez.
Sárosi (Schleiming) Bella szakácskönyvíró, divattanácsadó, művészeti szakértő. Több önálló szakácskönyv szerzője. Művészetről, divatról írt cikkeit a Vasárnapi Újság és a Magyar Szalon közölte.
4 mű, jó állapotban.
657. oldal / 753 oldal
