Böngésző

VISSZA A CSOPORTHOZ

Társadalomtudomány Filozófia, vallásfilozófia, történelemfilozófia, tudományfilozófia, hermeneutika, etika

Könyv: A szenvedélyes szerelemről
A szenvedélyes szerelemről - 1. Kép

A szenvedélyes szerelemről

Szerző: Arthur Schopenhauer
Kiadó: CODEX Rt.
Kiadás éve: 1989
Kiadás helye: Bp.
Oldalszám: 78
Fordító: Rózsahegyi Zoltán

Arthur Schopenhauer német filozófus, metafizikus. A köztudatba „a pesszimizmus filozófusaként” vonult be, mivel a világunkat, s abban életünket egy rossz tréfának tartotta. „Kellemetlen és elviselhetetlen vagy, s úgy találom, hogy végtelenül nehéz veled együtt élni, fölényeskedő okosságod megrontja minden jó tulajdonságodat, s hasznavehetetlenné tesz a világ számára pusztán azért, mert nem tudsz erőt venni azon vágyadon, hogy mindent jobban tudj, mint más." Az anyja írta e sorokat Schopenhauernek, s el lehet képzelni: ha ő így vélekedett róla, mit gondoltak felőle mások. Mire felnőtt, már rendelkezett a zsémbes öregemberek összes tulajdonságával. Gyanakvó, elviselhetetlen ember lett. Nem elég, hogy töltött pisztollyal a párnája alatt aludt, de gyilkosságtól tartva sosem borotváltatta magát a borbélynál, még a pipáit is zár alatt tartotta, nehogy megmérgezzék. Anyja szeretetét elvesztette, nem volt felesége, gyereke, és nem volt egyetlen barátja sem, teljesen egyedül élt a világban. Így volt ideje rá, hogy A világ mint akarat és képzet címmel megírja élete fő művét, amely azonban semmi visszhangot nem keltett. Ö maga persze meg volt győződve róla, hogy a filozófia ezeréves problémáit oldotta meg könyvében, így bár az értetlenség rettentően bántotta mértéktelen hiúságát, azzal vigasztalta magát, hogy a zseniket csak az utókor ismeri fel. Miután könyvét nem vásárolták, eltökélte, hogy tanítani fogja gondolatait. A berlini egyetemen próbálkozott, Hegellel vetélkedve, de előadásait szinte üres padsorok előtt tartotta, így hamar lemondott katedrájáról. Ezután beköltözött egy kis panzióba, s ott élt évtizedekig kutyájával, a gúnyosan „ifjú Schopenhauer”-nek nevezett blökivel. Vénséges aggastyán volt már, amikor végre felfedezték kétségtelen filozófiai nagyságát. Hetvenedik születésnapján szinte egyik napról a másikra a filozófia lángelméjeként ünnepelte a világ, ő pedig gyerekes örömmel fogadta a későn jött elismerést. Még két évet élt abban a boldog tudatban, hogy mégis adott valamit az embereknek, akiket pedig úgy utált világéletében.” (Kalendárium Press)  

KOSÁRBA TESZEM Ár: 1 500Ft.-
ELŐZŐ KÖVETKEZŐ