Böngésző
Történelem Lágerek, koncentrációs táborok, holocaust
Dr.Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Szerző:Dr. Nyiszli Miklós
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1947
Oldalszám: 165
Első kiadás, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 15 000Ft.-Elveszett évek (Egy magyar diák raboskodása a Gulág kelet-szibériai lágereiben - Kolima 1945-1955)
Szerző:Bien György Zoltán
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1998
Oldalszám: 148 + mell.
A szerző ezt a könyvét Odesszában mártírhalált halt édesapja és a GULÁG-lágerekben szenvedett és elhunyt rabtársai emlékének szenteli. Átélt szenvedéseit azért írta meg, mert a világ közvéleménye alig ismeri a szörnyű szovjet kommunista rendszer mintegy negyvenezer büntető munkalágerének rémségeit. Sokan még ma sem akarják elhinni, hogy Sztálin a történelem egyik legbestiálisabb tömeggyilkosa volt és áldozatainak száma felülmúlta Hitlerét. A százezer „elítélt” magyarnak csak egy töredéke került haza. Íme a magyar holocaust! Térképmelléklettel, jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 2 500Ft.-"Fegyvertelen álltak az aknamezőkön..." I. (Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon)
Szerző:Karsai Elek (szerk.)
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1962
Oldalszám: 575 + 44 t. + kihajtható mell.
A forráskiadvány első kötete kísérlet arra, hogy szigorúan tudományos eszközökkel és módszerrel mutassa be a katonai jellegű, a civil lakosság által végzendő kényszermunka, a munkaszolgálat történetét Magyarországon. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 4 000Ft.-Fogolynapló: a G-526. számú Gulag-lakó
Szerző:Csizsek István
Kiadó:
Tatabánya
Kiadás éve: 2003
Oldalszám: 108
A tatabányai (bánhidai) Csizsek Istvánt (1928-2001) 1945-ben, 17 évesen hurcolták el és nyolc évet töltött a szovjet lágervilágban, mire 1953 végén hazatérhetett. Az igazságtalan ítélet következményeként ifjúságának legszebb éveit idegen földön, embert próbáló körülmények között volt kénytelen eltölteni. Az írás hangvétele ennek megfelelően keserű, de látszik írójának embersége, jó szándéka, melyet a nehéz körülmények sem öltek ki belőle. A visszaemlékezésben szereplők többsége embersége okán került megemlítésre, mutatván ezzel is, hogy az írás szándéka nem az utólagos bosszú, hanem a tiszteletteljes emlékezés az átélt szenvedésekre, és az értékekre: hitre, emberségre, hazaszeretetre való figyelmeztetés, melyek megtartják embernek az embert a legnehezebb körülmények között is. A szibériai évek sajnos nem múltak el nyomtalanul. A 2003-ban, két évvel a szerző halála után Tatabányán megjelent kiadvány megrázó visszaemlékezése egyben főhajtás is a szovjet lágerekben sínylődő, ott elpusztult áldozatok emléke előtt. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 500Ft.-Fogságom története (Gubacsi József visszaemlékezései)
Szerző:Neszményiné Gubacsi Erzsébet
Kiadó:
Tass
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 58
A kötetet Neszményiné Gubacsi Erzsébet írta édesapja, Gubacsi József visszaemlékezései alapján.
A Bács-Kiskun megyei Tasson Gubacsi József már fiatalon gazdálkodott, azonban a húszas évei elején, 1941 októberében be kellett vonulnia Husztra, ahol előbb műszaki, majd sofőrkiképzést kapott. 1944 februárjában leszerelt, azonban fél évvel később behívót kapott az abádszalóki utászszázadba, amelynek tagjaként tankcsapdákat és lövészárkokat ástak a térségben. 1944 október közepén Horthy Miklós kormányzó bejelentette a kapitulációt, ezután Gubacsi József hazatért Tassra. Novemberben azonban bevonultak a településre a szovjetek, és sokakat, köztük Gubacsi Józsefet is Örkényre, majd Kecskemétre hajtották. Innen két hét után a magyar katonákat és a civileket bevagonírozták, és a romániai Focsaniba (Foksány) vitték, ahonnan a Vörös Hadsereg által Magyarországról elhurcolt hadifoglyokat szállították tovább szovjet munkatáborokba. A település negyven barakkjában negyvenezer embert zsúfoltak össze, sanyarú körülmények között.
Mintegy 1500 embert, köztük Gubacsi Józsefet december végén ismét bevagonírozták, és kilencnapos utazás után a mai Ukrajnában fekvő Dnyepropetrovszkba szállították. A helyi lágerben a romániaihoz képest még embertelenebb körülmények vártak a foglyokra: száz emberre jutott egy vödör leves, az egy méter széles, a rabok által összeeszkábált priccsen öten feküdtek a fűtetlen barakkokban. Márciusban havat lapátoltak, árkot ástak, később romeltakarításban segédkeztek, de téglagyári munkát is kellett végezniük, máskor homok- és cementlapátolásra vitték a láger foglyait. A sanyarú körülmények és a betegségek – tífusz, vérhas – megtizedelték a foglyokat, az 1600 magyarból májusra 280-an maradtak csak életben. Gubacsi József két év után küldhetett először lapot haza, hogy tudassa az otthoniakkal, életben van. A kilátástalan helyzetben is mindig arra törekedett, valahogy túlélje, miközben nem tudhatták, miért kell a lágerben lenniük és meddig kell maradniuk. Bár rendre hitegették a rabokat, hogy rövidesen indulhatnak haza, végül 1948 augusztusában indultak útnak a magyar foglyok. Előbb Máramarosszigetre, majd Záhonyba szállították a foglyokat. Budapest érintésével térhetett haza Gubacsi József, közel négy év távollét után.
Jó állapotban.
Halálgyár
Szerző:Ota Kraus - Erich Kulka
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1958
Oldalszám: 338
Fordító:
Balassa László
Ota Kraus és Erich Kulka cseh lakatosok megjárták a pokolhoz vezető utat, és magát a poklok poklát. Birkenaut, Auschwitzot. Tanúságtételnek szánták a könyvet, hogy a világ tudomást szerezzen a példátlan kegyetlenségek, gyilkosságok sorozatáról. Egyetlen koncentrációs táborban sem fedték fel a nácik céljaikat olyan nyíltan, mint Birkenauban, Auschwitzban. Itt érte el a tetőfokát a módszeres emberirtás, itt szervezték meg „igazi náci alaposságal” a haláltábort.
A szerzők mint lakatosok szabadon mozogtak a hatalmas tábor belső területén sé mindent látta, hallottak. Részletesen írnak az auschwitzi „halálkombinátról”, a hozzátartozó táborokról. A kezdeti időszakról épp úgy, mint az újabb és újabb deportáltak érkezéséről, fogadtatásukról és a későbbi sorsukról. Írnak többek között az élő embereken végzett kísérletekről, a gyermekekről, a bordélyokról és az elgázosítás első kísérleteiről, de beszámolnak a birkenaui sonderkommandó fegyveres lázadásáról is az SS legények ellen. Nem valami kellemes olvasmány ez a könyv - mint ahogy a szerzők is írják utószavukban -, de minden gondolkodó ember áhítja az igazság megismerését s ezt adják közre könyvükben Kraus és Kulka, a Halálgyár volt foglyai. Szép állapotban.
Helga naplója
Szerző:Helga Weiss
Kiadó:
Pécs
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 263 + 16 t.
Fordító:
Varga György
Szerkesztő:
Neil Bermel
A Terezínbe, majd Auschwitzba deportált tizenötezer csehországi zsidó gyerek közül mindössze száz élte túl a holokausztot. Helga Weiss a száz túlélő egyike. Naplója megrázó és egészen egyedi dokumentum, amely Anne Frank naplójához hasonlóan örök érvényű olvasmány. Helga Weiss 1939-ben kislányként szenvedi el a náci megszállás első hullámát Prágában: apját elbocsátják a munkahelyéről, ő pedig nem járhat hagyományos iskolába. A növekvő náci brutalitás szemtanújaként kezd naplót írni. Ez a napló sok tekintetben emlékeztet Anne Frank feljegyzéseire: Helga egyidős Annával, s hozzá hasonlóan az éppen kamaszodó kislány szemével nézi maga körül az egyre borzasztóbbá váló világot. Próbál élni és túlélni, nem sejtve, hogy az egyre nehezebb körülmények nem a szabaduláshoz, hanem a legborzasztóbbhoz, a gettóhoz, majd a koncentrációs táborhoz vezetnek. 1941-ben szüleivel együtt a terezíni gettóba kerül, ahol bámulatos éleslátással örökíti meg családja mindennapjait: a nyomorúságos életkörülményeket, az éhezést és a kivégzéseket – csakúgy, mint a legrosszabb helyzetekben is létező örömöt és reményt. 1944-ben Helgát Auschwitzba deportálták. Mielőtt elhagyta volna a terezíni tábort, feljegyzéseit és rajzait a tábor nyilvántartó részlegénél dolgozó nagybátyja gondjaira bízta, aki egy téglafalba rejtette a papírokat. A dokumentumok a háború végeztével csodával határos módon előkerültek. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 2 000Ft.-Janusz Pogonowski illegális levelei az auschwitzi táborból 1942-1943
Szerző:Janusz Pogonowski
Kiadó:
Oswiecim
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 123
Fordító:
Petneki Noémi
Janusz Pogonowski 1922. augusztus 9.-én született Krakkóban, orvosi családban. A krakkói IV. sz. Henryk Sienkiewicz Gimnázium tanulója volt. 1940 májusában a németek a lengyel értelmiség elleni tömeges prevenciós akciók (az ún. AB akció) keretében egy utcai rajtaütés alkalmával letartóztatták. Semmiféle vádat nem emeltek ellene, mégis a krakkói Montelupi utcai fogházban és a tarnówi börtönben eltöltött másfél hónap után 1940. június 14.-én az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. 17 éves és tíz hónapos volt ekkor. A földmérőkommandóban dolgozó három munkatársa szökése miatt 1943. július 19.-én, az esti appel alkalmával 11 fogolytársával együtt felakasztották.
Fennmaradtak a táborból illegálisan kicsempészett levelei, amikben érzékletesen festi le a tábor poklát, saját drámai sorsát, a szabadság és szerettei utáni, fiatalos lelkesedéssel teli sóvárgását. Levelei megrázóan tanúskodnak a megszállók bestialitásáról, akik több millió lengyel család életét és nyugalmát dúlták fel. A sebek még ma sem forrtak be egészen, a borzalmak ma is árnyékként húzódnak meg a háborús nemzedék életében. Újszerű állapotban.
2. oldal / 3 oldal
