Böngésző
Történelem Régészet, magyar őstörténet, magyarságtudomány
Az atyák emlékezeti (A Kaukázustól a Zagyva-Tarna völgyéig: a magyarországi jászok régészeti leletei és középkori műemlékei)
Szerző:Selmeczi László
Kiadó:
Jászberény
Kiadás éve: 2012
Szerkesztő:
Dr. Bathó Edit
Sorozat:
Jászsági Füzetek 49.
A kötetben olvashatunk Négyszállásról, az első jász ásatásról, Jászfényszaru rejtélyeiről, Jászfelsőszentgyörgy templomáról, az ágói pogány szállástemetőről és templomerődről, Jászapáti templomáról, Szent Jákó halmáról, egy több mint száz évvel ezelőtti boldogházi ásatásról és tanulságairól, a dósai Boldogasszony halomról, a perdöntő alsószentgyörgyi éremleletekről, valamint a jász főváros templomairól. Selmeczi László könyve voltaképpen egy régészeti kalandozás a múltban, amely során olyan titkokat ismerhetünk, amelyek révén még jobban megismerhetjük jász őseink múltját. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Az avar kor madártávlatból
Szerző:Madaras László (szerk.)
Kiadó:
Szolnok
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 48
VI. – VIII. századi avar kori leleteket összefoglaló gyűjtemény Jász-Nagykun-Szolnok megye területéről és annak közvetlen környezetéből. Színes fotókkal illusztrálva. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 1 500Ft.-Az avar történelem forrásai 557-től 906-ig
Szerző:Szádeczky-Kardoss Samu - Farkas Csaba
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1999
Oldalszám: 335
Szerkesztő:
unkatársak: Borsos Márta, Csillik Éva, Makk Ferenc, Olajos Teréz
Sorozat:
Magyar Őstörténeti Könyvtár 12.
Magyarország földjének több mint két évszázadon át (568-796) az avarság volt az ura, amely lovas nomád népként a steppéről vándorolt be. Ennek a keleti eredetű etnikumnak a maradványai megérték Árpád honfoglalását, s így a történeti magyarság egyik komponensévé váltak. Az avar kaganátusnak a 620-as évekig tartó fénykorában világtörténelmi szerep jutott: amint korábban a hunok indították meg a germánoknak a római impérium területére való beözönlését, úgy nyitottak utat a kalandozó avarok a szlávoknak a bizánci limes átszakításával a Balkánra, az Adriáig és az Alpokig. Egyébként az írott forrásokból ismert idők folyamán első ízben az avarok egyesítették tartósan egyetlen politikai alakulat keretében a Közép-Duna-medence keleti és nyugati felét; ilyen értelemben Avarország a későbbi Magyarország történelmi előfutára volt. Jelen kötet az Európába vándorlástól a kaganátus önállóságának a felszámolásáig terjedő korszak avar történelmének az írott forrásait tartalmazza magyar fordításban, tömör kommentárral. így fest hátteret ahhoz az egyre színesebb képhez, amelyet az évről évre szaporodó régészeti leletek nyújtanak az avarság életéről. Jó állapotban.
Az avar történelem forrásai I.
Szerző:Szádeczky-Kardos Samu
Kiadó:
Szeged
Kiadás éve: 1992
Oldalszám: 252
Szerkesztő:
Zimonyi István, Borsos Márta, Csillik Éva
Sorozat:
Magyar Őstörténeti Könyvtár 5.
Az avarok 552-ben jelentek meg Európában, a Türk Birodalom fennhatósága elől menekülve, amikor átkeltek a Volgán[4] 567-ben a longobárdokkal szövetségben birtokba vették a Kárpát-medence Dunától keletre eső részét, majd 568 húsvétja után – miután a szövetséges longobárdok állataikat hátrahagyva a később róluk elnevezett Lombardiába menekültek az avaroktól való félelmükben – az egykori Pannonia területét is. Majd létrehozzák az első Avar Kaganátust. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 7 000Ft.-Az első ötvenmillió év (Ősök Rudabányán)
Szerző:Kordos László
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1985
Oldalszám: 206
Szerkesztő:
Hankó Ildikó
1967-ben szenzációs hírt közöltek a napilapok: Rudabányán 10-12 millió éves emberszerű ősmajom állkapcsát találták meg a paleontológusok. A kihalt lényt Rudapithecus hungaricus néven „anyakönyvezték”. Kötetünk szerzője azon szerencsés emberek közé tartozik, aki személyesen vehetett részt az ásatásokon, így első kézből tudósíthat. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 1 500Ft.-Az ősi Chorezm
Szerző:Sz. P. Tolsztov
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1950
Oldalszám: 336 + 2 mell.
Fordító:
Balázs János
Szerkesztő:
Telegdi Zsigmond
Belső-Ázsiában, az Aral-tótól délre, a Kara-kum és a Kizil-kum homoktengere alatt egy hajdan virágzó ország történetének emlékei rejtőznek. Városok, erődök, öntözőcsatornák romjai, a mindennapi élet apró tárgyai bújnak meg mélyen a homok alá temetve. A messzi múltat azonban a feledés árnya borította be. A népet, amely ezt a vidéket lakta, és mindazt, amit hosszú századok alatt felépített, nem őrizte meg az emlékezés. Mikor az arab hódítók megérkezek, megsemmisítettek minden írást, felgyújtották a levéltárakat, és kiirtották mindazokat, akik ismerték az ország történelmét, irodalmát, hagyományait. Majd új népek érkeztek az oázisokba, akik más istent tiszteletek, máshogyan éltek, más nyelven beszéltek, a folyton előrenyomuló sivatag pedig lassan betemette a pusztuló romokat. A kis számú egykorú nyugati és kínai írott forrás nem sokat árul el erről a titokzatos királyságról, Chorezmről, a késői szerzők pedig csak abból meríthettek, ami kevés tudás átvészelte az arabok pusztítását. A sivatagban százszámra szétszórt föld- és homokhalmokkal együtt csak akkor tárult fel végre a múlt, amikor 1929-ben Szergej Pavlovics Tolsztov megkezdte 21 éven át folyó ásatásait az egykori királyság területén. Tolsztov a városok és várak ezreit, mintegy egymillió hektárnyi mesterségesen öntözött területet tárt fel. Több mint egy évezrednyi homály után végül fény derült az ország történelmére. Az olvasó szemei előtt feltárul Chorezm lakóinak osztálynélküli társadalma, majd ennek bomlása után egy hatalmas, öntözéses földművelésre alapozott rabszolgatartó állam, mely a görög és római kultúrának volt kortársa, s mely az európai népekkel egyidőben fejlődött feudális birodalommá. Aztán a XIII. század elején elért egy kibontakozóban lévő „belsőázsiai reneszánsz” küszöbére, ekkor azonban a tatárok pusztító támadása véget vetett fejlődésének, elpusztult a hatalmas csatornahálózat, az egész virágzó társadalom, s nem maradt belőle több, csak számtalan homok borította rom és, a nép ajkán egy elnevezés: „egykor öntözött földek”... E civilizáció népeinek sorsa sok ponton kapcsolódik a magyar nép őseinek sorsához. A Tárih-i Üngürüsz árulkodik egy régi országról, amelynek eddigi történetéről keveset tudtunk, de Tolsztov és az azóta is e területen folyó kutatások, eredmények, adatok és leletek olyan tömegét tárták fel, hogy azok páratlan értéke a hagyományosan iránias szemléletű nyugati történész köröket is meglepte. Tolsztov, amint írja, Dziddijá-ban, Szittya, vagy görögösen Szkítaországban járt... Tolsztov könyvét 1950-ben Magyarországon, a norma-túlteljesítés jegyében, szerencsére, nagyon sietősen, de szakszerűen fordították le magyarra. A fordítók a szovjet elvtársaknak akartak kedvezni, a mű magyarországi gyors kiadásával. Hisz Sztálin, aki a terület gazdasági fejlesztésére nagy súlyt fordított, bizonyos mértékig ösztönözte is e vidék régészeti és történeti feltárását. Így önkéntelenül is hozzájárult az eredetünket leplező titokzatos fátyol eltávolításához az Aral-tó és a Tárih-i Üngürüsz által jelzett területekről. Tolsztovot és munkatársait ismételten ösztönözte, és nagymértékű segítséget biztosított a sikeres munka érdekében. Azonban Magyarországon, úgy látszik, még ő sem lehetett sikeres. Amikor ugyanis a korabeli kultúrkormányzat észrevette, hogy mi a mű tartalma, hogy az igazi magyar őstörténethez is kapcsolódik a könyv, gyorsan kivonták a forgalomból, és a még elérhető példányokat zúzdába küldték. Néhány példány azonban tovább lappangott és megmaradt... A könyv fekete-fehér fotókkal, kihajtható térképekkel illusztrált, szinte olvasatlan állapotú.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 100 000Ft.-Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége
Szerző:Dr. Varga Zsigmond
Kiadó:
Onga
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 400
Immár ezer éve is elmúlt, hogy abban a tudatban vagyunk, hogy ismerjük a magyarság eredetét és történetét és mindezt az őstörténeti kutatásokkal igazoljuk. Megkeresve a rokon népeket, megismerve azok ősvallási elemeit, a sámánizmushoz kapcsolódó szokásaikat és mindazt, ahogy a magyarság is évszázadokkal ezelőtt élhetett. Büszkeség töltött el mindannyiunkat, hogy megőriztük hagyományainkat, ismertük ősvallásunkat, tudva azt, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk. Dr. Varga Zsigmond hatalmas kutatómunkát folytatva igazolja az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji örökségét, felsorakoztatva az égkultuszokat, a sámánizmus tanításait, az őshaza kérdését és még számtalan fontos kérdést, melyre tudományos értékű módon válaszol. A könyv az 1956-ban megjelent mű reprintje.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 2 500Ft.-Baráthosi turáni könyvei 13 db
Szerző:Baráthosi-Balogh Benedek
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1926 - 1942
Oldalszám: 158 - 167
„Barátosi kicsi Soma” névvel illették kortársai Baráthosi-Balogh Benedeket, a Kelet-kutatót, földrajzi utazót, a turanizmus néven ismert őstörténeti elmélet egyik markáns képviselőjét, aki - amint mondták - „eltörpült Kőrösi Csoma Sándor árnyékában.” Saját elméletének alapjain, kutatásain és kora tudományos kutatásain és tudományos kútfőin alapuló munkái, Baráthosi-Turáni könyvei címmel 1926 és 1942 között jelentek meg 18 kötetben. A szerző 24 kötetre tervezte sorozatát, de csak 18 kötet jelent meg belőle. A további kötetek megjelenését megakadályozta a világháború és a szerző 1945-ben bekövetkezett halála. ------------------------------------------------------------
A 13 kötet a következő: 3. Khina lelke. 158+[1] p.
4. Szuomi-eszti (finn-észt testvérföldön). 158+[1] p.
5. Vázlatok török testvéreink történetéből. 159 p.
6. Japánföldi bolyongások. 159 p.
7. Szumirok, szittyák, ősturánok. 159+[1] p.
8. Korea a hajnalpír országa. 160 p.
9. Khinai vizeken. 160 p.
10. Japán a felkelő nap országa. 160 p.
11. Mongolok, burjátok. 160 p.
13. Déli turánok. (Indiák, Tibet, Előázsia.) 155+[1] p.
15. Kisebb finn-ugor véreink. 160 p.
16. Baskírok, tatárok. 160+[1] p.
18. Kisebb törökös véreink. Bolgárok. 167+[1] p.
Jó állapotban, a gerincek néhol szakadozottak.
6. oldal / 12 oldal
