Böngésző
Történelem Kommunista diktatúra, létező szocializmus
1917 - Egy év krónikája
Szerző:Kun Miklós
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1988
Oldalszám: 687
Fordító:
Hangay Sándor, Hitseker Mária, Moharos Éva, Sebes Katalin, Zalai Edvin
Az 1917-es esztendő oroszországi krónikájába a szerző igyekezett olyan forrásokat beilleszteni, amelyek a túlzás nélkül világtörténelminek nevezhető események tényszerű mozzanatain túl érzékeltetik a históriás idők utánozhatatlan atmoszféráját is.A közölt írások, jegyzőkönyvek, újságcikkek, levelek, kortársi visszaemlékezések alig néhány évvel 1917 után születtek. A könyveben található dokumentumok többnyire Magyarországon soha nem jelentek még meg, és eredeti nyelven is csak makacs kutatómunka, sokéves gyűjtés és jó adag szerencse segítheti hozzájuk a történészt. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-A debreceni feltámadás
Szerző:Paál Jób - Radó Antal (szerk.)
Kiadó:
Debrecen
Kiadás éve: 1947
Oldalszám: 384
"Krónikás könyv a demokratikus új Magyarország megszületéséről, a moszkvai tárgyalásokról, a debreceni nemzetgyűlés és az első független nemzeti kormány megalakulásáról, a magyar nemzet történetének sorsdöntő hőskoráról".
Első kiadás.
Kiadói félvászon kötésben, jó állapotban.
A III/III krónikája
Szerző:Tabajdi Gábor
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 460
Szerkesztő:
Nemes Krisztián
A megfigyelt aspektusából a titkosszolgálati tevékenység gazdagon dokumentált, ám nem biztos, hogy ezekből a személyes drámákból teljes egészében megérthető az 1962-től datálható és az 1990-es Dunagate-üggyel lezárult időszak. A III/III. Csoportfőnökség munkatársa, Végvári József őrnagy ekkor hozta ugyanis nyilvánosságra, hogy a BM speciális szervezetei változatlanul megfigyelés alatt tartanak az állam biztonságára veszélyt jelentő személyeket, közéleti szereplőket, csoportokat és pártokat. A Cég előbb tagadott, majd beismerésre kényszerült, ezzel párhuzamosan pedig még egy ideig folytatódott a dokumentumok megsemmisítése. Tabajdi könyve azt ígéri, a megmaradt anyagokból is rekonstruálható a pártállami Magyarország titkos története. 1962-ben a BM III. Főcsoportfőnökség az Államvédelmi Hatóság és a Politikai Nyomozó Főosztály örököseként alakult meg. Az állambiztonság átszervezését egy olyan emberre bízták, aki távol maradt az ötvenes évek magyar közéletétől: a szovjet hírszerzés munkatársaként Dél-Amerikában tevékenykedő Tömpe Andrásra. Az új, III. Főcsoportfőnökség felügyeletét a legfelsőbb párvezetés részéről Biszku Béla látta el. Míg 1956-ban több mint 20 ezer regisztrált ügynök tevékenykedett, 1961-ben pedig még mindig közel 10 ezer, addig az új szervezet 5000 ügynökkel számolhatott. Az állambiztonság természetesen megkapta a működéséhez és a folyamatos építkezéshez szükséges direktívákat, így 1969-re már 12 ezer ügynökre duzzadt az állomány. A III/III így már készen állt arra, hogy az örökzöld módszerek használata mellett, amilyen az igazoltatás, az elbizonytalanítás, a zaklatás és a provokálás, a finomabb és aljasabb technikákat is alkalmazzák. A gyakran több százezres példányszámú újságok szerkesztőségében is vezető beosztásban dolgoztak beépített emberek - E. Fehér Pál a Népszabadságnál, Komlós János a Magyar Nemzetnél és a Népszabadságnál, Kardos György a Magvető igazgatójaként. A Beatrice „csirkedarálása”, Illyés-ügy, Galántai-ügy, Lezsák-ügy, Konrád-, Szelényi- és Ilia-ügy: ügy ügy hátán. A III/III krónikája olyan, mint egy teleregény, amely 1989. december 21-én befejeződött. Valami mégis azt súgja, a hatalomba visszatérni készülők már írják a folytatást. Jó állapotban.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 2 500Ft.-A kádári Magyarország titkos élete
Szerző:Borvendég Zsuzsanna
Kiadó:
Köröstárkány-Balatonfőkajár
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 292
Szerkesztő:
Szakács Árpád
A hidegháború időszaka a kémjátszmák története volt, és bármilyen hihetetlen, Magyarország mindebben nagyon fontos szerepet játszott. Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikeres tevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom.
A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára. Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe.
Borvendég Zsuzsanna történész tavaly a Magyar Idők hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét. Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott Újságírásnak álcázva című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? A könyv tartalmazza ezt a kötetet is. Szép állapotban.
Az ellenforradalom támadása Győr megyében
Szerző:Győri Imréné (szerk.)
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 1958
Oldalszám: 109
"Az 1956 október-novemberi magyarországi ellenforradalom (!) külső és belső szervezői, előkészítői rendkívül fontos szerepet szántak Győr-Sopron megyének. Az ellenforradalom fegyveres levesrése óta számos dokumentum látott napvilágot, amelyek azt bizonyítják, hogy az imperialista kívánalmaiknak megfelelően, ketté akarták szakítani hazánkat a Duna vonalán, s a nyugati rész központja Győr lett volna. E dokumentumok azt és bizonyítják, hogy Győr az október 23-a és november 4-e közötti napokban az ellenforradalom második fővárosává vált. Megyénkben az ellenforradalmi események jellege és tartalma, a különböző osztályok mozgása nagyjából azonos volt az országos eseményekével. Itt is jelentkeztek és igényeket támasztottak a földesúri-tőkés osztály képviselőd, itt is szétvertek termelőszövetkezeteket, itt is (üldözték a kommunistákat és általában a haladó gondolkodású embereket, itt is akasztottak, gyilkoltak és bántalmazták a népi demokrácia, a szocializmus híveit Megyénk azonban, fekvésénél fogva, bizonyos fokig sajátos helyzetben is volt.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának 1956 december 5-i határozata az ellenforradalmi események okait és előzményeit négy tényezőben jelölte meg. E négy tényező szorosan összefügg egymással, együtt hatottaik október 23-a előtt és az ellenforradalom alatt. Ebben a fejezetben azonban a négy ok közül csak eggyel foglalkozunk: a háttérben húzódó imperialista kémszervezetek szerepévél, amelyek 1945 óta folyamatosan tevékenykedtek hazánk ellen.
Ezek a kémszervezetek hosszú évek óta küldözgették Magyarországra ügynökeiket, s munkájuk - különösen 1956-ban - erőteljesen fokozódott. Az említett határozat és hangsúlyozza: „Előőrseiket hónapokkal az októberi események előtt növekvő számban küldték Magyarországra, hogy aknamunkát folytassanak népi demokratikus rendszerünk ellen." Borító javított.
Az ismeretlen Sztálin
Szerző:Kun Miklós
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2002
Oldalszám: 475
Szerkesztő:
Király Zsuzsa
Kun Miklós oroszországi és amerikai levéltárakban folytatott, több évtizedes kutatásai alapján feltárja Joszif Sztálin személyiségét, a hatalomhoz vezető rögös útját, családjával és környezetével való kapcsolatának eddig ismeretlen mozgatórugóit. A világon először publikált levelek, feljegyzések, jegyzőkönyvek alapján a szerző rekonstruálja, hogyan uralhatta kontinensnyi birodalmát a kis grúziai városkából jött, nem túl szerencsés adottságokkal rendelkező Szoszo Dzsugasvili, aki ifjú korában kimaradt a papneveldéből, évekig mások nyakán élősködött, a századelőn postakocsi-rablásokat irányított, majd Lenin árnyékában előtérbe került az illegális bolsevik mozgalomban. Közben megismerjük a Kreml belső világát, a szovjet elit mindennapjait, a
sztálini terrorgépezet mozgatórugóit. Az „ismeretlen” Sztálin személyiségét segítenek megérteni a szerzőnek a diktátor még élő családtagjaival, munkatársaival és egykori gulág-foglyokkal videokamera előtt folytatott beszélgetései. Kun Miklós történész rendelkezik egyrészt fantasztikus moszkvai kapcsolatokkal (képes olyan archívumokba is bejutni, ahová rajta kívül nemhogy külföldi, de orosz is alig), de ami talán fontosabb, olyasfajta fanatikus kutatóéhséggel is, ami párját ritkítja. A könyvben közzétett többszáz fénykép közül jónéhány itt jelenik meg először. Jó állapotban.
Bujdosó könyv I-II. (Feljegyzések 1918 - 1919-ből)
Szerző:Tormay Cécile
Kiadó:
Bp.
Kiadás éve: 2003
Oldalszám: 501 + 32 t.
Két kötet egyben. I. kötet: Feljegyzések 1918-1919-ből. II. kötet: A proletárdiktatúra. Ennek a könyvnek maga a sors adta a nevét. Bujdosó volt, olyan időkben, mikor a halál fenyegetőzött a magyar szenvedések minden hangja felett. Bujdosott és menekült a szülői házból, magányos kastélyon, kisvárosi villán, falusi udvarházon át. Bujkál szétszedve, könyvek lapjai között, idegen tetők tövén, kéménykürtőben, pincegádorban, bútorok között és elásva a föld alatt. Házkutató titkos rendőrök keze, vörös katonák csizmája járt felette. Csodára mégis megmaradt, hogy emlékeztessen, mikorra már behorpadt a kor áldozatainak a sírja, fű nőtt az egykori akasztófák gödrében és a kínzókamrák faláról lekopott a vér és a golyók írása. A magyar irodalom legjelentősebb írónőjének hatalmas világsikert aratott maradandó műve megrendítő, személyes beszámoló a történelmi Magyarország összeomlásáról és az 1918-19-es bolsevik forradalmakról. A nemzetközileg elismert írónő ezzel a könyvével vált „fekete báránnyá” irodalmunkban. Jó állapotban,a könyv végén 32 lap fotómelléklet műnyomó papíron.
KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-Esterházy János élete és mártírhalála
Szerző:Molnár Imre
Kiadó:
Somorja
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 443
Esterházy János felvidéki magyar politikus volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt. A politikus 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott, a horogkeresztesek rövid időre internálták, s a Gestapo is körözte.
A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, s 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
2009. március 23-án Lech Kaczynski lengyel államfő rangos posztumusz kitüntetést adományozott a felvidéki magyarság mártír politikusának Varsóban a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért.
Gróf galántai Esterházy Jánosnak egyetlen „bűne” volt: a tömeggyilkos nácikat éppúgy megvetette, mint a tömeggyilkos kommunistákat, a népirtó Hitlert éppúgy, mint a népirtó Sztálint. Tudta, hitte, vallotta: a nácik erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek. Tudta, hitte, vallotta: a kommunisták erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek.
Jó állapotban.
