KATEGÓRIÁK

Böngésző

Történelem Régészet, magyar őstörténet, magyarságtudomány

VISSZA A CSOPORTHOZ
Könyv: A közös azerbajdzsán-magyar etnikai gyökerekről
A közös azerbajdzsán-magyar etnikai gyökerekről - 1. Kép

A közös azerbajdzsán-magyar etnikai gyökerekről

Szerző: Haszan Haszanov
Kiadó: Európai Folklór Intézet
Kiadás éve: 2010
Kiadás helye: Bp.
Oldalszám: 135
Fordító: Soproni András
Szerkesztő: Dr. Erdélyi István

Haszan Haszanov, Azerbajdzsán volt budapesti nagykövete - aki egyben a történettudományok doktora - több éves kutatómunka után megírt kismonográfiájában sok új adattal szolgál a magyar őstörténeti kutatás számára. Haszanov visszatért a 19. században használt urál-altáji nyelvcsalád kifejezéshez, amely a hatalmas egész eurázsiai régió nyelvét egyetlen közösségben vizsgálta, és amit korábban tatár, vagy szkíta nyelveknek hívtak (de egy ideig a turáni is ismeretes név volt). A nagykövet több neves régészre és történészre hivatkozva úgy véli, hogy ezen rokonnépeket először a kimmerek fogták össze a Dél-Urál vidéken, majd onnan vándoroltak a Kaukázusba és Kelet-Európába is. Ez a név Gómer, Gamaru, stb. neveken már az i.e. 14. századtól feltűnik a mezopotámiai és közel-keleti forrásokban. A Kárpát-medencében is megjelentek és letelepedtek, ott főleg a régészeti adatok fedik fel kilétüket. Haszanov úgy tartja, hogy a Kárpát-medencébe a 10. századig, vagyis a magyar honalapításig folyamatos bevándorlás történt. Így a címben szereplő közös etnikai gyökereket a kimmereken és szkítákon keresztül tartja lehetségesnek. A szerző öt "szinkron bevándorlási hullámot" azonosított be: a kimmereket, a szkítákat, a hunokat, az avarokat, és végül a magyarokat. Ők mindannyian nagyjából hasonló időszakban jelentek meg a Kaukázusban és a Kárpát-medencében is. A könyv summásan megjegyzi, hogy a magyar törzsek történelmük során hosszú ideig a türk nyelvű törzsek szövetségében éltek. Jó állapotban.  

KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-
split